.tökmag. életének apró mozzanatai...

Beszámoló

2011-06-20T00:12:00.005+02:00

Hmmm... nagyon régen írtam már utoljára... Azóta annyi minden történt! Kezdhetném azzal, hogy elballagtam, és leérettségiztem!!! >.< :D Na meg közben nagykorú lettem. Közben vége a szezonnak, az edzéseknek is vége van, és volt egy évadvacsi is közben. Ja, meg persze a társaság is kicserélődött... :D Ja és kezdem a dolgok pozitív oldalát látni. De csak mert rájöttem hogy túl sok a rossz nekem meg az nem kell. :D Aztán vannak olyan (új) emberek az életemben, akik nélkül nem tudnám elképzelni a mindennapjaim. Persze ott vannak a régi barátok közül is páran, akik még mindig fontosak, de a régi társaság nagy része kiszállt a körhintából. Ami így visszagondolva nem is baj, bár kicsit hiányoznak, de talán jobb lesz így.

Először is, a suli... Hát első perctől nem szerettem a Keribe járni, de így negyedik év végére valamilyen szinten összekovácsolódott az osztály egyharmada. A többiekről no comment. Tegnap volt a bankettünk, amin a 36 fős osztályból 13 ember vett részt. Hát gyönyörű, de ez a 13 ember olyan is, akik remélhetőleg a későbbiekben is össze-össze fognak(fogunk) járni :) Az érettségiről annyit, hogy az elmúlt 4 év után csodálkoztam a jegyeimen. Kezdhetném ott, hogy tesiből első két évben majdnem megbuktam, aztán tanárváltás, (hál'istennek) most meg 5ösre érettségiztem tesiből ;) Aztán ott van a magyar... 4 évig szivatott az a köcsög, erre 4es érettségi... :D Hát voltak érdekes fordulatok, de átlagban jó lett. Egy baj van a Kerivel, hogy minden pofára megy... Hiába tudod az anyagot, 2esnél jobbat akkor sem kaphatsz, ha nem nyalod be magad az első perctől. Hát de ez már úgyis mindegy. :) Azért lesznek páran akik hiányozni fognak :)

Aztán nagykorú vagyok már 2 hete :P Gyönyörűen megünnepeltem, a buli részleteit inkább a többi résztvevőtől kéne megkérdezni. :) Dehát egyszer 18 az ember ;)

Nahát a társaság... Olyan barátokat kaptam a sorstól, hogy öröm velük együtt lenni. A régi félig-meddig ellaposodott barátságaimat (amit érdemes volt) is feltámasztottam. Mivel időm mint a tenger, így elég sokszor vagyok valakivel. Az esténkénti sörözések megmaradtak Katával, és remélhetőleg Orsi is csatlakozik hozzánk miután túl lesz az érettségin ő is. Aztán a folytonos gyöngyösre szaladgálásomból is késői hazajövetelek vannak, mivel gyöngyösön is mindig találkozok valakivel. Akivel meg sajnos nem tudok találkozni a távolság miatt (ózdiak) velük pedig neten tartom a kapcsolatot. Szóval mondhatnám, hogy a társasági életem is kiegyensúlyozott, bár ez nem lenne teljesen igaz. Vannak (jó)páran akik kiestek a körből. Ezek az emberek vagy elcsábultak, és akkor a régi barátokat már le se kell szarni, vagy pukkadnak valamiért. Bár ha összefutunk valahol (buszon vagy kint a faluba) akkor azért általában megy a seggnyalás. Csak ha az embernek szülinapja van, annyit nem tudnak odavágni, hogy BSZ, merthogy ők mennek még máshova is az este. Hát de gyerekek, könyörgöm, ha a buli helyszíne előtt mentek el, szerintem az elmúlt 4 év után annyit megérdemelhettem volna hogy beköszöntök, főleg ha mindenki hivatalos volt a buliba. Na de nem számít. Rajtuk már meg se lepődök. A kétszínűség meg a képmutatás, a "ki ha én nem" nagyon megy. Csak ti már nem is emberek vagytok, hanem kutyák, akik mindig azután loholnak akitől enni kapnak. De nembaj, én nem haragszom senkire, bár mindenkiről megvan a véleményem. Én kaptam jobbakat. :)

Mostanság úgy elvagyok mint a befőtt, úgy néz ki hogy nyáron lesz melóm (legalábbis remélem), na meg ameddig nem kezdődnek az edzések+ a suli visszamegyek frizbizni is, mert hát az is hiányzik. :) (aztán lehet hogy megint állandósítom) Na meg már most elunom az életem itthon, és még csak pénteken kaptam ki a bizit. :D Úgy vagyok most, hogy a múlton nem érdemes rágódni, jelenleg jól érzem magam. Tervek azok vannak, remélem be is jönnek ;)

Kézilabda? Azmiaz

2010-10-15T19:27:00.005+02:00

"A sport pokol... A sport mennyország..."

Fárasztó, küzdő, fájó, elkeserítő, siratós, kemény, szenvedtető.

Örömteli, boldog, játék, csapat, nevetés, adrenalinfelpumpáló, élvezetes, gyors, izgalmas, győztes vagy vesztes.

Elsőként ezek a szavak jutottak eszembe. A világ legjobb sportja, de néha a legrosszabb is.

Miért jó ez nekem?
Imádom. Felszabadít. Boldoggá tesz, de van amikor lehangol. Elfáraszt,de sokszor felpörgök tőle. Csapat? Szeretem őket. Leadhatom a felesleges mérgem, energiám. Szabaddá tesz. És még ezer okot tudnék felsorolni.

Enélkül valahogy (megint) üres lenne az életem. Örülök, hogy újrakezdtem, és mostmár nem is hagyom abba amíg nem muszály. Végre van egy biztos és értelmes pont az életemben, amire aztmondom, hogy: Igen, ezt SZERETEM, igen, ezt AKAROM CSINÁLNI!!

Egy barátnőm szavaival a kézilabda hatása rám:
"Mióta újra játszol le vagy nyugodva. Kisimultál, és sokkal boldogabbnak tűnsz. Na meg az alakod öcsém... Hát...nagyon jól nézel ki mióta újra edzel." (L)

"A sport az élet. Életünk a sport." =)

Lehetnék...

2010-10-07T17:19:00.003+02:00

Lehetnék veled, de nem lettem

Amit én sem érthetek, de megtettem...

Lehetnék az is, aki érezte,

Hogy minden szó hamis, mégsem kérdezte...
Szólj, olcsó vágy vagyok neked,

Fáj, ahogy a hazug szád nevet

Félj, mert többé magamat nem hagyom,

Várj, mostmár csak beléd kapaszkodom

Lehetnék talán, az egyetlen

Aki másoknak talány a kezdetben

Te is lehetnél tudod aki értem él

De ha az egészet unod ilyet miért tennél?

Szólj, olcsó vágy vagyok neked,

Fáj, ahogy a hazug szád nevet

Félj, mert többé magamat nem hagyom,

Várj, mostmár csak beléd kapaszkodom

Magamat nem hagyom, mindent én sem érthetek,

Innen elrugaszkodom, köszönöm, viszlát, ég veled!

Szólj, olcsó vágy vagyok neked,

Fáj, ahogy a hazug szád nevet

Magamat nem hagyom, mindent én sem érthetek,

Innen elrugaszkodom, köszönöm, viszlát, ég veled!

Road- Lehetnék

Best ♥ =)

"A miénk egy befejezetlen tündérmese marad örökké."

2010-09-20T13:31:00.003+02:00

Volt egy ember az életemben. Különleges volt, és nagy hatást gyakorolt rám. Talán túl nagyot.

Mikor megismertem egyedül voltam, csalódások sora után. Szomorú voltam és magányos. Aztán megismertem őt, és hirtelen ő lett a legjobb dolog az életemben. Mellettem volt mindig, és kaptam tőle szeretetet. Vagy csak azt hittem? Nem tudom. De ha így is volt, nagyon jól játszotta.

Sok dologban felnyitotta a szemem. Mondjuk abban, hogy néhány ember milyen. Hogy vannak kapcsolatok/barátságok amik véget érnek, és el kell engedni, de vannak, amik örökké vagy legalábbis nagyon sokáig tartanak.

Vele éltem át a legjobb pillanatokat. Ő volt az, aki segített tanulni, aki unszolt hogy menjek már el végre edzésre, aki minden nap felhívott, hogy hogy vagyok, aki mindig sietett hozzám, akárhol is volt, aki énekelt nekem, akivel lassúztunk metálra, aki szétkente a sütit az arcomon, és ő volt az, aki néha olyan volt mint egy 5 éves kisfiú, néha meg mintha az apám lenne. És tőle hallottam azt a mondatot, amit eddig senki mástól: "Én nem akarok semmit, csak veled szeretnék aludni."

Ő volt a titkos szerető, és ő volt nyíltan a nagy szerelem. Egyszerre a legjobb barátom volt, és a szerelmem is. Ő volt az, aki eregiaitallal költött reggel, és aki átölelt amíg elaludtam. Az elmúlt pár évben ő volt aki a legtöbbet jelentette. Ő volt a minden.

Aztán egyszer csak eltűnt. Kilépett az életemből, és egyedül maradtam. A számomra legfontosabb embert vesztettem el. Nagyon nehéz volt, és sokáig nem is értettem, hogy miért, vagy hogy hogyan. Fél év után újra találkoztunk. Már nem volt az a megszokott vibrálás, nem volt az a mosolygós arc, inkább a meglepődött. Én is és ő is meglepődött. Beszélgettünk is, de akkor már csak szemrehányásokból és bocsánatkérések sokaságából állt a mondandónk. Rossz volt, nagyon rossz újra látni. És szerettem volna ha újra belecsöppenénk a múltba. Aztán rájöttem, hogy ez már lehetetlen. Elhangzott egy olyan mondat is, "hogyha 5 évvel idősebb lennél, lehet még mindig együtt lennénk, de ez így nem jó". És igaza volt.

Megértettem, hogy miért lett vége, vagy hogy miért így alakult ez az egész.

Már megerősödtem, már túl tettem magam rajta. Bár még fura érzés rágondolni, és arra is hogy mi volt, vagy hogy mi lehetett volna.

Túl sok a jó emlék, és ezeket lehetetlen kitörölni. Ahogy őt is, mivel hozzá kapcsolódnak ezek az emlékek. Már nem úgy tekintek rá, hogy ő lenne a minden, már csak úgy, hogy ottvolt, és milyen jó volt. Nem mondom, hogy nem szeretnék 5 évvel idősebb lenni, mert az nem lenne igaz. De nem lehetek. Így maradt a túllépés és a felejtés. A teljes feledéshez viszont idő kell. Még több idő...

-Ha egy emberrel csak jó pillanataid vannak, aztán hirtelen kilép az életedből, neked is nehéz felejteni, akármilyen rég is történt a dolog.-

"Az idő rohan. Az idő senkire nem vár. Az idő begyógyítja a sebeket. De mindannyian arra vágyunk, hogy több időt kapjunk. Időt, hogy talpra álljunk. Időt, hogy felnőjünk. Időt, hogy felejtsünk. Időt."

És egy jó tanács:

"Éld át az évszakokat úgy ahogyan jönnek, lélegezd be mélyen a levegőt, kortyold az italod, ízleld az ételed és szokj hozzá, hogy mindegyik hat majd rád!" =)

(Ez az egész post egy lezárás. Most tartok ott, hogy túlléptem egy szinten. Szép volt, jó volt. De ennyi volt. Ezért írtam most ezt a bejegyzést.)

"Vajon ha én tűnnék el egyszer, azt észrevenné valaki?"

2010-09-16T16:15:00.011+02:00

Azthiszem kezdem pozitívan látni a dolgokat. Vagyis nagyon nem, inkább kiröhögök mindent, és leszarom. Aztán menekülök valahova... Vagy berúgok mint a szar, vagy fényesre nyalom a lakást, mert muszáj valamit csinálnom, hogy ne golyózzak be.
A vicces, már nem állok bosszút, nem veszek össze senkivel, de még csak nem is szólok vissza. Próbálok előre tekinteni egy új életbe, ami remélhetőleg nemsokára rám köszönt. Ha egyszer innen elkerülök, úgyse lesz semmi olyan mint régen.
Jó is volt régen, amikor még együtt volt az "ötös fogat", meg együtt volt az egész banda. Páran kiszakadtak, páran összevesztek, és ezért nincsenek már egybe, páran csak szimplán megelégelték a dolgokat.

Jó dolog a bizalom. És fontos is. Csak tudni kell megválogatni az embereket, és azt hogy kiben bízhatsz meg. Ugyanígy az embernek a barátait is meg kell válogatni. Ha már családot nem választhatsz, válassz jó barátokat. Akik egy életen át melletted állnak. Olyanokat, akik beállítanak hozzád amikor a padlón vagy, azzal a mondattal, hogy: " Hééé baszki, mi itt vagyunk veled, hoztunk egy üveg piát, nyugodj meg."

Rájöttem arra is, hogy mostanában nehezebben kommunikálok az emberekkel, mint régebben. Régen nem kellett 10 perc, hogy beilleszkedjek valahova, vagy jóba legyek valakivel. Most már nem is akarok csak úgy elfogadni akárkit. Sőt, elég sokszor már emberundorom van. Van hogy néha jobb egyedül. Vicces.

Az én drága kicsi problémamentes, barátokkal teli, vidám életem, ami úgy egybe volt hogy jobban nem is lehetett, most összeomlott. Most kezdhetem a romok eltakarítását.
Hát ennyi.
Ja, és rájöttem hogy nem akarok úgy meghalni, hogy nem értem el semmit. Valami nagyot akarok alkotni. Mást, többet és jobbat mint a többiek. Csak még meg kéne találnom, hogy vajon mi lehetne ez...
PS.: Valami megszűnt bennem, elpusztult rég, arcomon nem láthatod, de belül üvöltenék...
[...]Belül én már rég meghaltam, csak a maszkom él, belül én már rég meghaltam, egy maszk nevet feléd...
[...]Ilyenné tett ez a szemét élet , de a maszkom véd, bárcsak gyermek lennék , ártatlan lény.
Junkies- Maszk
Fotó:Barócsi Dia

Hate...

2010-07-19T16:09:00.006+02:00

HolVanMostAGyermekkorod?

"Mikor értik már meg az emberek, hogy a szavak is tudnak éppolyan élesek lenni mint bármelyik penge, csakhogy ezek a szíven hagynak hegeket?"

A blogom lassan (sajnos) kezd átmenni egy félőrült, depressziós hülye picsa blogjába. De sajnos semmi jó nem történik mostanában. Az emberek kétszínűek, seggfejek, én meg gyenge vagyok.

Annyian bántanak. És olyan sokszor. Ebből nekem már elegem van. Ha más ugyanazt csinálja mint én, az nembaj, de ha rólam van szó, akkor minden gáz, és mindenért én vagyok a hibás. Lassan-lassan úgyérzem, hogy teljesen egyedül vagyok - ami igaz is. Az elmúlt 3 évben a körülöttem lévő összes emberben csalódtam, és van akiben többször is. De azt tudom, hogy egyetlen ember van aki mellettem maradt. Legjobban egyedül itthon érzem magam jól. Hogy miért? Mert utálom az emberek nagyrészét. Kiakasztanak. Ölni tudnék néha. Ez van. Sprite.

"A minap olyat tettem, mint még soha...gondolkodtam azon, hogy mi az igazi barátság, s gondoltam egy emberre, s bevillant, hogy mi mindent mondanék neki, de még mielőtt elfelejtettem volna, minden gondolatomat leírtam. Leírtam, hogy ő is lássa mit érzek, s ezek után nyugodt szível bízhassak én benne, s ő a kést belém-belém vágja egyszer...de talán nem teszi meg, s egyet is ért velem. Tudom, hogy mit leírtam az én hibám is egyben...de tudom azt, hogy egy barátnak meg kell tanulnia elnézni hibáinkat, s tudom azt, hogy egy barátnak önmagam adhatom hibáimmal együtt ő akkor is mellettem fog állni...ha még sem akkor valami egészen más volt, de semmiképpen se barát!"

pains...

2010-07-07T14:15:00.004+02:00

"A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás, vagy égető érzés, a váratlan fájdalom, a mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van a za fájdalom, amit nem nyelünk le, az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom, feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll: érzéstelenítünk, elhessegetjük, felvállaljuk, letagadjuk, de néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergődünk rajta. "

Hazafújt a szél...

2010-06-22T23:39:00.003+02:00

...sajnos. Ma hajnali 4re értem haza. Erdélybe voltam, és jól éreztem magam. Sok mindent láttam, sok helyen fordultam meg, és kurvasokat buszoztam. Egész héten semmi idegbaj, semmi káosz, semmi punnyadás, mondjuk alvás se nagyon... Jó, mondjuk egy-két ember nyávogását nehezen viseltem, de azt is túléltem. Jófej emberke volt a kísérőnk, a tanárok is elég lazák voltak. Macit sajnos nem láttunk, de én megláttam Gergőben a medvét, a Mackófölsőjében. ;) Volt pia, volt buli, volt másnap is. A szállás kurvajó volt, a kaja kevésbé. Hoztam haza áfonyapálinkát, meg csokit, és egy hamutartót is vettem. Szóval kurvajó volt ;)
Jóje?

Viszont az már nem kurvajó, hogy megint itthon vagyok. Vagyis bizonyos szempontból jó, másrészről nem igazán... Jó azért, mert hiányzott pár emberke, na meg pár ember nyávogását már nehezen viseltem odakint. Rossz oldala több is van, de a legnagyobb az, hogy megint DOMOSZLÓN VAGYOK!!!!!! Nem akarok... El akarok menni innen, úgy, hogy senki se lásson, csak eltűnni még a megyéből is... Nem szeretem, sőt utálom!

Amint kitettem a lábam az országból, rögtön ment az ujjal mutogatás, meg a kibeszélés itthon. Na és persze mindig azt beszéljük ki aki nincs ott, így most én voltam a soros. Az a baj, hogy az emberek nem gondolkoznak. Legalább ne a legjobb barátnőmnek magyarázna, aki úgyis vissza fogja mondani. Nem tudom, hogy pár embernek mi a haszna abból, hogy ellenem akarják fordítani a barátaimat, meg kibeszélnek. Ők ettől nem lesznek többek, csak kevesebbek. Főleg az én szememben.

Sokat gondolkoztam, (mondjuk majdnem 30 óra buszozás alatt volt időm), és arra jutottam, hogy ezek az emberek egy lyukas garast nem érnek. Innentől nem szólok egy szót se, mindenhez jó pofát vágok, mindenkivel elleszek, de ha ártanak nekem, akkor azaz illető kegyetlenül pórul fog járni. Ha kibeszélnek, és visszahallok sztorikat, rögtön odaállok elé, elmondom a véleményem, aztán ott hagyom, hagy főjjön mérgében. Innentől nem fog érdekelni senki, eljutottam arra a szintre, hogy csak én leszek, senki más.

De csak azért, mert ezt dobta a gép...

"Itt leszek, amikor a világod elkezd széthullani..."

2010-06-13T14:51:00.004+02:00

Ma egy üzenet várt rám féjszbúkon. Az üzenet ennyiből állt: mert szeretlek;

Christina Aguilera - A Belső Hang

Kislány, ne sírj,
Itt leszek, mikor a világod
Elkezd széthullani.
Kislány, minden rendben,
A könnyeid majd felszáradnak,
Nemsokára szabadon szárnyalhatsz.

Mikor biztonságban vagy a szobádban,
Gyakran álmodozol egy helyről,
Ahol semmi nem nehezebb,
Mint amilyennek látszik,
Senki nem akar vagy foglalkozik
Azzal, hogy elmagyarázza
Az élet szívfájdalmait,
És hogy mit jelentenek.

Amikor nincs ott senki,
Nézz magadba,
Mint a legrégibb barátod,
Csak bízz a belső hangban,
És akkor megtalálod az erőt,
Ami vezeti majd lépted,
Megtanulsz bízni a belső hangban.

Kislány, ne bújkálj,
Sosem változol, ha csak elfutsz.
Kislány, csak kapaszkodj,
Nemsokára meglátsz egy fényesebb napot.

Ebben a világban, ahol az ártatlanságot
Olyan gyakran igénylik,
Olyan nehéz megállni a helyed,
Mikor annyira félsz.
Senki nem nyújt kezet, hogy megragadd,
Ha kifele nézel, nézz mélyen a lelkedbe.

Amikor nincs ott senki...

Az élet egy utazás,
Bárhova elvihet, ahova csak menni szeretnél,
Amíg tanulsz, meglátod, minden tudást
Megtalálsz, amire csak szükséged lehet.
(Légy erős)
Megtöröd
(Kapaszkodj)
Menni fog
Csak ne mondj le róla, mert
Senki nem mondhatja meg neked,
Hogy mit nem csinálhatsz,
Senki nem állíthat meg,
Tudod, hogy hozzád beszélek.

Amikor nincs ott senki...

Kislány, ne sírj,
Itt leszek, mikor a világod
Elkezd széthullani.

Köszönöm Nővérkém

Everything is changing...

2010-06-04T15:52:00.007+02:00

Minden változik, ez alapigazság. Csak nem minden/mindenki jó irányba. A dolgok úgy csapnak át jóból rosszba egy pillanat alatt, hogy észre sem veszed. Én sem vettem észre, hogy mennyi mindenki megváltozott körülöttem. A környezetem tele van egy csomó kétszínű, álnok, gonosz emberrel. Ha elmondod az igazságot az a baj, ha meg nem, akkor olyan leszel mint ők, ha magadban tartod, viszont te fogsz tönkremenni.

Rövid időn belül olyan sok emberben csalódtam, hogy már alig maradt valaki akit megtűrök magam mellett. Hát igen, rossz emberismerő vagyok, dehát mit tehetnék ellene? Semmit. Ez egyértelmű.

Ahhoz képest, hogy hétvégén születésnapom lesz, semmi kedvem ünnepelni. Sőt, még a nyárhoz sincs kedvem. Lehet, hogy az időjárás teszi, lehet, hogy a körülöttem lévő emberek többségének az "elvesztése" vagy nem is tudom, de úgyérzem mostanában, hogy a legjobb az lenne, ha lefeküdnék aludni, és felkelnék pár év múlva, valahol máshol, más környezetben.

Alig várom, hogy befejezzem ezt a rohadt sulit, és húzzak Pestre. Hogy miben lesz más? Új környezet, új emberek, és legalább nem látom ezeket a 'nyomorékokat' domoszlón, mivel nemhiszem, hogy túl sűrűn haza fogok járni, illetve ha haza is jövök akkor is anyámhoz, meg 1-2 baráthoz. Az utóbbi időben furcsa lett az életfelfogásom, de ugye minden változik.

Én is változtam. Sokat. Páran azt mondják, hogy nagyképű lettem. Közben csak a "LESZAROM" életfilozófiát követem. Páran azt, hogy meghülyültem. Néha azt is hiszik, hogy megbolondultam. Pedig csak megváltoztam. Aminek volt oka. Tudjátok, ez az ok-okozat összefüggése vagy mi a franc. Hát ez van, aki elfogad ilyennek az elfogad, aki meg nem az kinyalhatja a seggem.

Mostanában tele vagyok gyűlölettel, depresszióval és rossz kedvvel. Nem jó ez így, de az emberek nem hagynak nekem választást. Én meg nem hagyom nekik, hogy hátbaszúrjanak. Ezért löktem el az utóbbi időben sok embert magamtól.

Az a baj, hogy legtöbben nem látnak a függöny mögé. Kurvára nem kérdezi meg tőlem senki, hogy 'bazdmeg jól vagy?', 'Minden rendben?' vagy 'mi a baj', ami miatt ennyire kifordultam magamból. Mindenki csak ítélkezik. Az ilyen embereknek először a tudást kéne megszerezniük, és utána ítélni. Hát de errefelé nem ilyen emberek élnek.

"Nem akarok ez az ember lenni, úgy érzem, már nem is tudom ki vagyok. Minden olyan gyorsan változik, hogy nincs egy biztonságos pont, ahol megvethetném a lábam... Kétségbeesetten próbálok a szálakba kapaszkodni, amelyek összetartják az életem, de állandóan kicsúsznak a kezemből. Érzem, hogy őrülten csüngök rajtuk, de minden szétesik körülöttem, és én nem tudom egybefogni. Egyszerűen nem ismerek magamra, és nem értem, hogy jutottam idáig."

Hol az a pont?

2010-06-03T23:11:00.002+02:00

A plafont bámulom, és nyomok után kutatok az emlékezetem szűrőjén át, megpróbálom visszaidézni a pillanatot, amikor a dolgok kezdtek elromlani - ésközben várom a reggelt.
Hol volt az a pont, amikor a szél feltámadott odakint, leveleket kavart könnyedén, megjelentek azok a kis kellemetlen fuvallatok,amelyek szoknyákat libbentenek föl, és kalapokat kapnak le a fejekről? Az a pont, ahol egy filmben szélcsengők kezdenek hátborzongatóan csilingelni, boltok cégtáblái nyikorognak és himbálóznak, kutyák vonítanak nyugtalanul, és az idősebb és bölcsebb városi népek gyanakodva néznek fel az égre?
Mert az a mérhetetlenül bosszantó a dologban, hogy semmi szokatlant nem vettem észre. Nem votlak aruló nyomok, nem voltak figyelmeztető jelek...

Nem gyűlöllek, csak utállak...

2010-04-03T20:10:00.003+02:00

Annyira, de annyira. Utálatos, rohadt, szemét köcsögök vagytok. Ennyit rólatok. Pár nap alatt ennyi mindenkinek kimutatni a foga fehérjét... Sok volt ez egyszerre. De nem baj.

ÉDES A BOSSZÚ...

Mert tudjátok, van az a mondás, hogy: "Ne hagyd, hogy eltiporjanak a senkik."
Engem nem fogtok... Főleg nem ti...

The End.

Ez van...

2010-03-07T13:16:00.002+01:00

Nah, a nagy helyzet az, hogy most nincs netem... :-/ Nem tudom, hogy meddig, de ha lesz akkor majd írok.
Szóval blog határozatlan ideig off.
Csókmindenkinek...

Partytimeeeeeee

2010-02-28T17:32:00.004+01:00

A nagy helyzet, hogy tegnap buliztunk... Kurvanagyot, kurvasokáig. Olyan 4 körül estem haza hajnalba.
Az egész úgy indult, hogy Kaccanattal kettesben üldögéltünk a zépébe, alapoztunk egy cseppet. Aztán jött a teló, hogy menjünk bulizni. Mi mentünk. Spontán jött, nem volt betervezve. De hova is érkeztünk? Az ifiházban farsangi buli volt. Megérkeztünk, aztán Sancho rögtön halálra is ijesztett a vámpír jelmezével, Bú/Bán és Normanon pislogtunk egy jót, Balázst megmosolyogtuk, bár kurvajó volt a Joker jelmeze. ;) Én magamnak öltöztem, meg Kacc is. Petyánál volt valami jóféle pálinka amit a képünkbe nyomott, utána jött Kölike a pálinkájával. Mikor az alkoholszintem már kissé megemelkedett, belecsöppentem egy beszélgetésbe Guby meg Kata között. Volt ott ordibálás, kiakadás, ujjal mutogatás, kitérés a válasz elől, tagadás, de megbeszéltük a dolgokat; aztán megjelentek Évikémék, Kata meg eltűnt. A hátralévő estében hülye voltam, égettem magam, ide-oda csapódtam, és még táncoltam is a fiúkkal. Én, táncolni? Húúú... Hát igen, ha már sok a pia, az ember mindenre képes. x)

Voltak filmszakadások, de a nagy rész a fejemben van. :D Jó volt a buli, ahhoz képest, hogy nem akartunk menni. Olyan emberekkel is beszélgettem, akikkel nagyrészt még köszönni se nagyon köszönünk. Évinek, Orsinak meg Normannak elsírtam az esti problémáim, aztán utána csak röhögtem rajta. Hát igen, eléggé érdekesre sikeredett a tegnap este, a nadrágom tiszta sár, a fejemre meg szerintem 6 kg sminket kell majd tennem, mivel este Katával Zépézünk. Már csak enni kéne valamit, mivel még nem volt gyomrom ahhoz hogy ma egyek. Remélem üres lesz a kocsma... O.o Holnap reggel érdekes lesz majd a buszhoz menni, dehát ez van. Minek iszik aki nem bírja, nemde?:D

Aztán rájöttem, hogy lehet hogy az a legjobb, ha néhány álom csak álom marad. Az életben nem minden úgy működik mint a filmekbe, pedig mennyire jó lenne. Néha az az érzésem, hogy valami thrillerben élek, aztán rájövök, hogy mégse, mert az már túl egyszerű lenne. Az életben nincs kifogás. Ha valamit eltolsz, az a te bajod, és ezeket a bakikat nem mindig lehet korrigálni.
Jó lenne, ha néha filmszerű lenne ez a szájbabaszott élet. Ha összeveszel valakivel jön és a nyakadba borul, ha részeg vagy, akkor az a sztori ami elkezdődik azon az estén folytatódni fog és jól végződni, és ha minden álmod, minden amit szeretnél valóra válna... Csak ez már túl egyszerű lenne... És, akkor lehet hogy nem is lenne miért élni...
Muszáj, hogy néha megtörj, hogy utána megint talpra tudj állni. Muszáj, hogy tudj bocsánatot kérni, hogy a hibáidat felvállald, és küzdj meg mindenért, ne csak úgy belehulljon az öledbe.

I never give up! =)

Ismertél milyen vagyok, hallottál nevetni...

2010-02-25T14:20:00.004+01:00

A szívemben lüktet a vér
Még energiám is van
Csak a lelkem van már elfáradva
Teljesen lakatlan
Most szabadon engedlek
Ennél többet nem tehetek
Miféle esküt tennék neked
Ha mindent megszegek?

Nem szabad megbízni bennem
Nézz végig rajtamnem vagyok jó ember
Mindvégig csaltam

Nem szeretsz,nem szeretlek
És ez még csak a kezdet
Ellenségnek éppen megteszed
Nem szeretsz,nem szeretlek
De valamit elmondok neked:
Ha követsz a rémálmod leszek

A szívemben lüktet a vér
Látod,energiám is van
Csak dühös vagyok,hogy pont te vagy
Akivel összeakadtam
Már felkészültem a télre
Lehet,hogy elindulok délre
És egyben most már biztos lehetsz
Senki sem lök félre

[...]

Ismertél milyen vagyok
Hallottál nevetni
Utoljára láttál engem
Igazán szeretni

/Zanzibár- Nem szeretsz/

Hmm... tegnap este kissé illuminált állapotban ez bömbölt a zenegépből a kocsmába. Elgondolkoztam rajta... Van benne valami... Mintha rólam írták volna egy-két sorát.
Úgy gondoltam hogy én egy rohadt gyenge ember vagyok. Ami igaz is, mert tényleg elég labilis vagyok lelkileg, és elég nehezen esek túl a csalódásokon, akár pasikkal kapcsolatban, akár barátokkal kapcsolatban. DE mindig fel tudok állni, és szerintem ez az igazi erősség. Amikor teljesen a padlón vagy, látványosan kikészültél, amit látnak is rajtad, de pár hét múlva talpra állsz, és folytatod tovább az életed. Sokszor és sokan átbasztak/kihasználtak már. De eddig mindig felálltam. Hogyan? Ezt én sem tudom pontosan. Csak annyit tudok, hogy mindig volt mellettem olyan ember, aki meghallgatott, megvígasztalt, és segített abban, hogy továbblépjek.

Most is furcsa érzés kerített hatalmába. Nem tudom, hogy mi ez, csak azt tudom hogy nagyon szar, és megint kivagyok. Hogy miért és mitől, azt sem tudom pontosan. Elég sokszor van hangulatingadozásom. Bár kifelé nem mindig látszik...

Folyt. köv. majd valamikor, viszont most szedelőzködök mert nemsokára megyek edzésre.

2010-02-21T15:42:00.006+01:00

"Üresség. Határtalan üresség telepedett a lelkére. Már nem álmodott. Nem volt miért álmodnia."

Valahogy én is így érzek mostanában. Mintha egy robot lennék, aki minden nap megcsinálja a rá váró feladatokat, ha kell mosolyog, ha kell akkor komoly. Nemigazán vannak terveim a jövőre nézve, hogy mit hogy kéne csinálni, mivel amit már terveztem egy ideje azt megvalósítottam. Heti 4 edzésem van, hulla vagyok egész héten, még hétvégén se bírom rendesen kialudni magam. A koffein és a nikotin már ígyis hozzám tartozott, de most még jobban belémépült.

Belülről... furcsán érzem magam. Mint egy szemetes, amit kiürítettek. Megoldottam egy-két problémámat, a fájó dolgokat amiket nem sikerült azokat mélyre rejtettem.

Nemigazán hoz lázba se a hétvége, se az, hogy menjünk bulizni valahova. Már nem vágyom rá. Néha persze jól esik, és mennék is, csak inni vagy kártyázni piálás közben haverokkal, de nem minden hétvégén. Kocsmába is csak azért járok, hogy a barátaimmal találkozzak, akikkel hétközben nem futok össze. Unom magam itthon, de van amikor kocsmába is... Nem találom a helyem.

Van valami, amit most perpill nagyon szeretnék. Csak egy probléma van ezzel: soha nem fog valóra válni. Pontosan ezért szállnak el az álmaim is, mivel tudom, hogy lehetetlenek. És igen, a lehetetlen sajnos létezik.

Azthiszem az a legnagyobb bajom, hogy semmi nem történik az életemben. Semmi aminek örülni tudnék, ami jól jönne, semmi olyan ami kicsit letaglózna, hogy újra fel tudjak utána állni. Semmi, amiről másnap úgy vélekedek, hogy: 'basszameg, hülye vagyok!', semmi, ami után azt mondanám: Na Végre! Történés kéne már, de az nincs... Maradt ez a határtalan üresség, amit most is érzek...

Eszembe jutnak néha, néha a régi percek... =)

2010-02-15T21:33:00.006+01:00

Eszembe jutnak néha,

Néha a régi percek,

Olyan, mint a szú a fában,

Itt bent perceg.

Egyszerű a kérdés,

A válasz mindig ennyi,

Kell-e ennél többet az asztalra tenni.

Mostmár tudom, itt van

Minden, ami kellett,

Érdekes a holnap,

Találd ki, ki mellett,

Meddig játszom veled,

Meddig leszek még,

Elindulok újra, csak tisztuljon az ég.

Ha akartam valamit, de nem értem el,

Nem küzdöttem tovább, hogy felejtsem el,

Szanaszét voltam, szanaszét vagyok,

Mégis, ha akarod én utat mutatok.

Itt bent az érben, még lüktet a vérem,

A testemet hajtja, én ilyen vagyok,

Nem kértem semmit, mit adtam csak annyit,

A véremben van az, hogy lázadok.

Rómeó Vérzik- Én ilyen vagyok

Te még gyerek vagy...

2010-02-15T00:00:00.000+01:00

Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett. Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: 'Még egyszer a résre újra, barátaim!'. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni. Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed,ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. Ha rád nézek, nem egy okos, magabiztos férfit látok, csak egy nagyképű, önző, ijedt kölyköt.

Kacc, Nővérkém -> szerintetek? =)

Te még gyerek vagy... és az is maradsz örökre... :)

Na most, mielőtt valaki olyan olvasná a blogom, szeretném leszögezni, hogy teljesen rendben vagyok. Az elmúlt két hétben teljesen rendbe jöttem lelkileg, nem volt könnyű, de sikerült, mert voltak akik segítettek. Ennyi, The End. Köszöntem. ^^=)

Egyszer minden rendbe jön... =)

2010-02-13T18:13:00.003+01:00

Tudom, hogy milyen, ha olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és ez hogy tud fájni belül olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardonnay-t iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogy hihetted akár egy rövid percre is, hogy boldog voltál. És néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér, és becsönget hozzád. És ezek után, bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol, visszaadják az életkedved, és a lelked apró darabjai egyszer visszaállnak, és a zavaros idők, azok az esztendők, amik így elmentek, lassan kezdenek elmosódni...

=)

Elgondolkodtató...

2010-02-13T17:32:00.005+01:00

"Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb mint sejted és okosabb mint véled." /Micimackó/

Hát, hogy is kezdjem? Mostanában elég lapos az életem. Eléggé fura volt ez az elmúlt másfél hónap, ami már letelt ebből az évből. Rengeteg dolog történt ami a hasznomra vált, és rengeteg, ami inkább ártott, mint használt volna, dehát a rossz dolgokból is lehet tanulni.

Először is, rájöttem, hogy mit jelent az a szó, hogy barátság. Kurvára nem azt, hogy valaki kézenfogva végigvezet az életen, úgy, hogy te semmit nem tanulsz, és semmit nem csinálsz, mindig csak mögötte jársz. A barátság egy külön fogalom, és csak kevesen értik, hogy mi ez. A barát azaz ember, akire mindig számíthatsz, ha valami baj van. Természetesen nem azért, hogy majd ő megoldja helyetted. Hanem azért, hogy segítsen, tanácsot adjon, megvigasztaljon, DE Neked kell megtenni a végső lépéseket.

Egy jó barátom szavait idézném: "Figyelj, a barátod vagyok, tudod a számom, ha valami gyíkod van felhívhatsz, beszélgethetünk. De helyetted nem tudom megoldani a gondjaidat. Elmondom a véleményem, aztán vagy hallgatsz rá, vagy nem, ez már a Te dolgod lesz, de akkor is barátok maradunk."
2-3 héttel ezelőtt volt egy elég erős kiakadásom. Nem tudom, hogy mi váltotta belőlem ezt ki, talán az, hogy a gondjaim csak gyűltek-gyűltek bennem, és úgy éreztem, hogy senki sem ért meg. Ehhez hozzátársult egy kis alkohol, és máris robbant a bomba. Utána való héten nem voltam sehol, se hétközbe, se hétvégén. Jobbnak láttam, ha itthon maradok, még valakit megbántanék, és amúgy se érezném jól magam. Rá 2 hétre Kacc kirángatott magával. Szintén nem volt kedvem kimenni, nem is éreztem túl jól magam az este elején. Ugyanis megbántottam a baráti köröm, legalábbis én úgy éreztem. Utána letisztáztam velük, és rájöttem, hogy örülhetek, hogy nem haragszanak. =)

Ezen az estén még buliztunk is egyet, megint Bú/Bá volt a soros, nála kötöttünk ki este. Finom volt Kölike szederpálinkája, jó volt a hangulat, a zene, és sokat röhögtünk. :D

Az elmúlt pár hét alatt akaratom ellenére éjjel-nappal járt az agyam, olyan dolgokon, amikre nem szívesen gondolok. De rájöttem, hogy előbb-utóbb ezekre is meg kell találni a megoldást. Még nem teljesen sikerült, de remélem egyszer átlátom ezt az egész kaotikus gondolatmenetet, és a dolgaimat, hogy mit hogy kéne kezelni.

Most úgy írom ezt a postot, hogy nincs rossz kedvem. Sőt... =) Örülök annak, hogy egy-két dolog rendeződni látszik körülöttem. Rájöttem, hogy kik azok, akikkel nem érdemes törődnöm, mert kétszínűek. Ebből van egy ember, akinek a jelenléte hiányzik, és a viselkedése fáj. Nyáron rendben volt minden, sokat ökörködtünk és röhögtünk, de nyár végétől gyűltek a felhők, és Chicago lett. Aztán van egy leányzó, aki szintén nagyon hiányzik, és a viselkedésével akarata ellenére (vagy tudatosan?) bánt. Régen jóba voltunk, sokat mászkáltunk együtt mindenfelé. Ha valami gyíkja volt, ott voltam mellette, és ez persze visszafelé is igaz volt. Mára már bekerült egy teljesen más társaságba, és a régi barátait elfelejtette. Soha nem ér rá, és msnen se ír vissza soha, és a telefont se veszi fel. Ez nekem igen fájó dolog, mivel ő egy nagyon fontos személy volt az életemben. Lehet, hogy rosszul látom a dolgokat vele kapcsolatba, de én ezt szűrtem le.

Ma már nem depizek, nem sajnálkozok, nem érzek szinte semmit. Vannak rossz napjaim, de vannak jók is. Próbálok nem törődni a rossz dolgokkal, vagy nem gondolni rájuk, ami persze nem mindig sikerül.

Úgy érzem, mostanában mintha egy kicsit kezdene rendeződni az életem, de persze pár rossz dolog, gondolat, vagy újdonság, amivel nem tudok mit kezdeni úgyis ott lesz mindig, csak már megtanultam kezelni a dolgokat. Legalábbis azt hiszem. =)
Ráadásul tudomást szereztem egy-két emberről, aki nemigazán kedvel engem. Amit nem gondoltam volna, mivel elég jól játsszák az ellenkezőjét. Hát igen, ilyenez. De nem tudnak érdekelni. Akik fontosak az életemben, tudom hogy ők nem játsszák el a barátságot. Ennyit erről. =)

Aztán... megtanultam pókerezni. :P És tetszik. :D Március elején diákolimpia, várom. :D Tervezem a következő tetkó időpontját, bár még nincs meg se a személy, se a pontos terv, és még a keret is hiányzik rá, de olyan jó belegondolni. ^^ Elhatároztam, hogy vannak olyan dolgok, amikkel le kéne állnom, és ezeket meg is fogom valósítani. Ja, és rámférne már egy hét szabi, hogy kipihenjem magam. :D Lehet, hogy ez a jövőhét lesz. Majd elválik ;)
Ez egy kicsit hosszú lett, de úgyis ritkán írok. :D
Csókacsaládnak. =)

Do you remember me at all?

2010-01-19T17:36:00.004+01:00

Először is, az előző bejegyzést nem teljesen úgy értettem. Máshogy fogalmaznék, nem pont ezeket a szavakat használtam volna, dehát ez egy dalszöveg. =)

Aztán folytatom... Éreztétek már úgy hogy szarnak a fejetekre? Vagy, hogy egy régi ismerős úgy viselkedik, mitnha nem is ismerne? Na ja, most én is így vagyok. Ez a sztori már régi, és már be is fejeződött.(?) Pontosítok: kurvára nem volt pont a végén, de ennek már inkább vége, mint még tart. Remélem értitek. Azt az egyet nem értem, hogy miért nem lehet az emberek szemébe megmondani a véleményüket... (okokat a kommentekben várok;)) Na hát igen drága kispajtásommal is így jártunk. Hepi meg buli együtt az élet, csakhogy egyszer vége. Pontosabban ő leszar és nem keres. Na igen, az okos ügyes kis hülye jányka mit lép rá? Ő keresi... Na de megjön az esze, aztán utána már ő is leszarja. Ami neki szar meg minden, dehát ottvan azért az a női büszkeség... Na igen, ez a távoli múlt.
Tegnap este drága kispajtásomat megláttam msn-en. Ráírtam, hogy na azé mégis miújság már Vele, mivel kb 3 hónapja nem beszéltünk. Természetesen baszott válaszolni... Nemhiszem, hogy azért, mert nem ért rá... Szerintem inkább... vagy félt válaszolni, vagy annyira a pokolba kíván, hogy erre sem méltat. Naosztakkó'miva'? Hát szar ügy... Legalább annyi lett volna benne, hogy visszaírja hogy 'haggyábazdmeg'. Hát erre se volt hajlandó. Hát basszátok meg ezvan az én drága kicsi cimboráimmal. Ami amúgy szarul esik, de nemtudok ezzel mit kezdeni.
Do you remember me at all? O.o
Csókacsaládnak.

(Tudod... én azt az embert akarom viszontlátni akit megismertem, nem ezt aki most vagy... Ha ez az igazi arcod akkor sajnállak. Téged, magamat, minket és mindent.)

Gyűlöllek, mert gyűlölsz engem, a különbség annyi, hogy engem éppen sose köp szembe a tükörképem...

2010-01-15T14:32:00.006+01:00

Lassan rájövök, hogy nem tudok mást,
mint a végét elölről kezdve
az összes keserű könnyet édessé tenni,
de vért verejtékezve,
folyton továbblépni és továbblépni
a naivságom árán...
de hová lépek, ha nem marad már
több hely a föld hátán?
Hisz te raktad vállamra a terhet,
miért vigyem egymagam?
Lelkiismerete csak annak lehet,
akinek lelke van...
Mocskos a szavad, akár te magad,
szórd csak a szitkot rám!
Ki ilyen bátor, közel és távol?
Megcáfolhatnám!
Nincs, ki cipelje velem a nyűgöt -
viszem hát egymagam.
Lesz egy nap, mikor fel fogom adni,
de az a nap NEM ma van...
El a kezekkel! Nekem csak ez maradt.
Meg ne próbálj megérteni, mentsed csak magad!
Mentsed magad, te senki tetű,
erkölcsileg alacsonyabbrendű
aljas féreg!
A léted méreg,
a vérem kéred,
ugye?!
Halkul a szavad, szedd össze magad,
szórd csak a szitkot rám!
Ki ilyen bátor, közel és távol?
Megcáfolhatnám!
El a kezekkel, enyém a teher,
viszem én egymagam.
Lesz egy nap, mikor fel fogom adni,
de az a nap nem ma van...

/Téveszme- Kövek/

Akinek szól majd meg fogja érteni... és remélem fel is fogja majd.

2010-01-07T21:58:00.005+01:00

So I take my face and bash it into a mirror. /Korn/

Ezen is túlvagy, megtetted. Te mindenhol megtettél mindent, többet már nem tudsz, ez már nem Rajtad múlik-egyes emberek szerint. De biztos, hogy igazuk van?

Gyáva vagy... Vagy mégse? Az igaz, hogy most elmondtad Neki, akitől féltél. Mert fontos Neked. De megértette. És most nem utál. Sokáig gyűjtötted hozzá a bátorságot. Pedig nem kellett volna. Talán még segíteni is tudott volna. Csak meg kellett volna tanulnod felvállalni a tetteidet és bízni a barátságotokban és benne. Ennyire egyszerű.

Nem kell tovább az álarc, végre nyíltan kitálaltál, és megkönnyebbültél.

„Lehullik ma rólam minden állarc és nem hazudok tovább.”

Igaz, hogy mennyivel jobb? Ez nagy pofon volt mindkettőtöknek. De ha elég erős a barátságotok ketten túllépitek ezt az egész "kalandot".
Ő segít Neked, Te segítesz Neki, úgy mint régen. Reméled.
Egyszer minden rendben lesz.

Sajnálom.

2009, szilveszter, újév...

2010-01-03T18:46:00.007+01:00

Hmm, hol is kezdjem? Hosszú-rövid, eseménydús-unalmas, jó-rossz, szomorú-vidám... Sokféleképpen jellemezhetnénk ezt az évet. Voltak jó pillanatai.

2009
Januárba Katával elég sűrűn néztünk egy vagy több üveg aljára, illetve tavaly ekkor még elég sűrűn látogattam a Mephisto-t is.
A Februárunk elég eseménydús volt, Karesz szülinap, PasikCsajokHaverokBarátok mindenki. Egyre kevesebb Fisztózás, mivel már volt miért itthonmaradnom.
Aztán folyt szépen az élet tovább, a tavaszt átrepültük, jött a nyár.
A nyári buli kezdetét az Abasári Motorostól számítjuk. Aztán júniusba még az én szülinapom is megünneplésre került, amit 3 napig ünnepeltem, majd még egy hét suli, aztán jött a nyár.

Nyáron sokat kocsmultunk, sokat unatkoztunk, sokat fotózkodtunk, sokat ittunk, sokat veszekedtünk, sokat táncoltunk, és sok helyen megfordultunk. A Nyár két legnagyobb durranássa a Hegyalja Fesztivál (képek itt) és a Bor-rock Fesztivál volt. Katával közben megtudtuk, hogy a dobókocka nem csak a társoshoz jó, hanem mennyi mindent lehet még vele játszani. x) (Nyári összefoglaló itt.)

Szeptember...
Aztán jött a suli, de első hétvégén máris koncerttel kezdtünk. Domoszlón volt koncert, fasza volt.
Egy hét múlva mentünk a Szparira, mivel akkor ott mulattatott az Evil Devils meg a road.
Itt van az ősz, ittvan újra, és rohadt hideg van megint. Ivászat minden hétvégén, illetve hétköznapokon, nem zavartattuk túlzottan magunkat a hideg miatt. :) Aztán gyors ősziszünet, majd suliban szenvedés, újra. A novemberi roadra sajna nem jutottam el, és természetesen amilyen mákom van Decemberbe se jutottam el egerbe. Hát ennyit erről, meg arról h mekkora balfasz tudok lenni.
Aztán téli szünet, ivászat, elég sokszor és elég sokat. Egyedül, Katávalketten, Sokanegyütt, mindenhogy. Zépébe, próbaterembe, utcán, háznál.

Aztán SZILVESZTER!!
Idén Bú/Bá döntött úgy, hogy vállalja a kockázatot, és nála leszünk szilveszterkor. Fél8-kor randi, aztán go Bálinthoz. Amint megértkeztünk Köli már nyomta a képünkbe az Ágyas Pálinkát, amiből Kötelező jelleggel természetesen gyorsba kettőt le is húztam. =)
Aztán egy kis piakóstolgatás után lazulás, vizipipa, egy kis dumálgatás, további piakóstolgatás. Aztán a fiúk lejtettek egy szexi táncot a 'Huss-huss' című elég közismert számra, ami amúgy szar, de ők nagyon jól tolták rá a táncot. =) Balázs jóvoltából megszerettem a Tequilát. :D Még kicsit elbulizgattunk, aztán miután már igencsak kezdtünk fáradni, és meguntuk hogy Danika nem talál magának jobb helyet a zongoránál, így úgy döntöttünk hogy lassan hazaindulunk. Normannal ketten caplattunk haza szakadó esőbe, mivel Gina meg Kata másfelé ment, Dudi meg lemaradt Sanyikáékkal még inni. :D
Hazaértem, de még nem voltam álmos, szóval még olvasgattam egy kicsit, majd valamikor hajnalba leragadt a szemem. A meglepő, hogy nem voltam részeg. :D

Jan. 1-én fogalmam sincs mikor keltem, de az elalvásomhoz képest korán. Tengtem-lengtem egész nap, este Zépéztünk, lájtos kis ücsörgés és filmek kibeszélése folyt a kocsmába, majd go haza aztán bevágtam a szunyát.

Január 2!!!
Ahhh... Hát ez egy igencsak jó nap volt. =)
Délután átmentünk Katihoz, filmeztünk, röhögtünk, elvoltunk, ÉS megvan az első tattoo-m. =) Katával közösen varrattuk, angyali szimbólum, a jelentése: barátság. =) Bal boka belső része. Igen, fájt. De már tervezem a következőt. ^^
(KöszönömKati♥^^)
Este betértünk Dexterhez, egy kis pótszilveszter-Dexibúcsúztató-piapartyra. Voltunk Mexikóba Balázzsal, de mivel nem volt több tequilánk, maradtunk Magyarországon és a továbbiakban már csak boroztunk és páélinkáztunk. Jó volt. A pia is meg a buli is. Énekeltünk. Megint. Sokat. Együtt. De legfőképpen Dexterrel ketten. Norman gitározott. :D Megint. Aztán volt hogy olyan is, hogy mindenki énekelt. Nagyon jó volt. Tetszett. =)
Valamikor nemtúlkésőn hazaestem, elvoltam még egy kicsit majd valahogy elalvadtam.

Azthiszem elég jó kis év volt ez, sok jóval és megannyi rosszal, de elvoltunk, a nyár közepe vitte a pálmát, a jégcsapokat meg a téli szünetünk söpörte el.
Itt a vége, fuss el... és hozz még egy kört. ;)
TheEnd. =)

Diszembör.

2009-12-26T15:35:00.004+01:00

December eleje-> go Eger, diákolimpia. 1 góllal kikaptunk -.- Nembaj mi azért elvoltunk ott suli helyett. :D

Aztán rájöttem, hogy valamire mégiscsak jó ez a téli szünet... =)
Bulizás ezerrel, barátokkal. Kezd megint összerázódni a banda. :)
11-én Gyöngyös City Noikácskével és Katával, Katival meg Ritával. :D Fisztó. Összefutás Picúrommal meg Pösszenettel és Greggel. Tudunk élni ;)
Múlthét szombaton Kaccával buliztunk kettesbe. Hát igencsak jól éreztük magunkat... Katánál indult az este, megittunk egy üveg bort, jutúbon ráakadtunk 2 új road számra, sztorizgattunk meg kiröhögtük a világot. Utána tértünk be a zp-be, ez is jóvolt egynek.

Hétfőn első két órán voltam, utána Kaccal elmentem fodrászhoz, este zp. Kedden első 3 óra+ ünnepség, meg karácsonyi ajándékozás osztályon belül, aztán Rencsóval csavargás a városban, majd elmentünk vásárolni Katával. :D
Este Drink, gyűltek az emberek folyamatosan, mivel már mindenkinek kezdődött a szünet. Nagy meglepetésünkre megjelent Dexter is. ^^ Nem tudnám megmondani, hogy mikor láttam utoljára. Drinkből 11 felé kizavart minket Főni, utána felmentünk Zolikáékhoz a próbaterembe tovább bulizni. Zolika hozott le egy üveg pezsgőt meg Kata is, meg 2 liter házipáleszt. A fiúk szépen az üveg aljára néztek, mindenkivel egyetemben. :D Akik tudtak gitározgattak, akik nem tudtak énekeltek meg táncoltak, és mindenkinek jókedve volt és mindenki röhögött. Bú/Bá-val összebeszéltünk, hogy szilveszterkor ketten fogunk énekelni, Ossian-tól az Éjféli Lány-t. De addig még meg kéne tanulnom a szöveget. xD Valamikor hajnali fél2-2 körül hazaindultunk, de hogy mikor jutottam haza az igen jókérdés. Norman meg Sanyika tornabemutatót tartott a művház előtti bokroknál, ahol Norman sikeresen elhagyta a telóját, de szerencsére megtalálták. Dexterrel összefogtunk, és éneklősdit játszottunk, de persze ilyenkor az ember semmilyen szöveget nem tud, úgyhogy Norman segített ki minket. :D

Szerdán kitévedt velünk kocsmába Roberta meg Orsi is. Ez iszonyat jó volt, mivel ezer éve nem voltunk már ebben a formációban, mint két évvel ezelőtt. Ahhoz képest hogy szerdára terveztük a névnapom megünneplését, nem ünnepeltünk. Ez megtörtént kedden, úgyhogy a szerda nem volt túl izgalmas.
Csütörtökön karácsony, mindenki otthon unatkozott. Megnéztem a Shrek-et, (nekemiskellegyolyancica^^) és utána aludtam.
Tegnap is buli volt Aprajafalván. 2 körül felmentem Katához, merthogy ő kísérletezni akar rajtam... Vagyis egy sminket akart rajtam kipróbálni. Ezt meg is tette, amit utána alig bírtam levakarni. :D Nagyon brutálmetál lett. (képek később.) Utána lementünk Drinkbe, de mivel nem volt túl jó hangulat fogtuk magunkat, aztán Gináéknál kötöttünk ki. Gináéknál forraltboroztunk, meg ittunk jó házit, majd betértünk Katáékhoz is. Aztán akkor már hozzánk is, mert nekem meg elfogyott a pénzem. :D Aztán vissza drinkbe. Bálint odavetődött a mi asztalunkhoz amíg Balázs meg Kölike sakkoztak, aztán elbeszélgettünk a kedd estéről. :D Meguntuk a drinket, majd betértünk Bálintékhoz. Megnéztük a road dvd-t, szakadtunk a röhögéstől, megbeszéltük az élet nagy dolgait, meg a szilvesztert, majd valamikor hajnali 2 körül hazaindultunk. Kaccal tettünk egy nagy kitérőt, mivel nem volt világítás egy-két helyen.
Ma lájtos nap lesz, holnap Dexterezünk elméletileg, de valamikor még gyöngyösre is be kéne ugrani Noikácskével találkozni, majd lassacskán szilveszter.
Folyt.köv., ha egyáltalán lesznek memóriamaradékok. ;)

Blog kicsit off

2009-12-16T20:52:00.002+01:00

Észrevehető, hogy mostanában nemigazán írtam semmit. Vagyis semmi értelmeset. Nincs buli, nincs hülyeség, nincs jókedv. Tél van, punnyadás, és mindenki be van depizve. Kiakadós bejegyzés lehet, hogy lesz 1x-2x, de azt is erősen kétlem. Szóval a blog határozatlan ideig off. Követekző buli után majd firkantok valami kis szösszenetet. ;)
Addig is bye.

Kiakadós blog, + november elemzése...

2009-11-21T16:47:00.008+01:00

Tisz iz ö kiakadós bejegyzés, szóval aki nem kíváncsi a nyávogásomra ne olvassa, csak muszáj kiírnom magamból...

November... Az egyik legszarabb hónap... Kevés buli, közeledünk a félévhez, ráadásul hideg is van és bepunnyadnak az emberek.

Mindenki szarik a fejemre, főleg az akivel a legjobban szeretném a dolgaimat megbeszélni. :S

Mi is történt novemberben? O.o

Semmi értelmes. Voltam Ózdon. Ami punnyadás volt és elabsztamegy hétvégét.

Aztán csak folyt a november, unalmasan, és idegörlően. Voltam verpeléten Diónál, beszabadultunk a laktanyára, aztán kattintottunk pár képet.

Utána megint suli, idegbetegség, szarkedv, és minden nap ugyanaz a monoton menet. Felkelek, go suli, aztán vagy megyek edzésre vagy csavargok, de általában húzok haza a picsába aztán itthon rohadok tovább.

Aztán rájöttem, hogy annyi ember megváltozott körülöttem, annyi mindenki leszarja a fejem, és annyi mindenki elfordult tőlem. Hiába próbálom megoldani a dolgokat, megbeszélni, illetve keresni őket, nem érdeklik.

Hétvégén is mindig ugyanaz a sztájsz. Go kocsma, teázok, (nem iszok mert még annyi kesem sincs hogy bebasszak -.-) aztán sétálunk Kaccal, majd go haza.

Elég unalmas így már.

A telefon is fölösleges pár embernek. Hiába keresi őket az ember, hogy bazdmeg beszélnünk KELL, mert MUSZÁJ, mert ez így SZAR, és OLDJUK MEG, DÖNTSÜNK, hogy mi lenne a legjobb, hogy MIT AKARUNK. Mindig csak üres ígéreteket kapok, hogy találkozzunk ekkor meg ekkor. De persze soha nemjó az időpont, így nem találkozunk, nem beszélünk, és ugyanolyan szar minden, vagy még szarabb. Hiába mondom neki, hogy hívj fel, írj sms-t, hiába mondja hogy majd hív, vagy ír sms-t, ez nem történik meg.

//"Kósza ígéretek, üresen hagyott álomgyárak..."//

Ha végleg el akar kerülni akkor miért nem lehet őszintének lenni? O.o Ja, bocs, hogy ember? Hmm igaz...

//"Elegem van ebből az egészből, te nem látod amit én érzek..."//

Kevesen vannak mellettem, és most látom át azt, hogy ki az akit érdekel hogy mivan velem, és ha feldobnám a patám akkor is érdekelné, és ő keresne és aggódna miattam. És ők nem azok az emberek, akik hogyha elpatkolnék akkor egy év múlva tudnák meg, hanem pár napon belül.

Akik leszarnak lezárhatnám egy sms-el, hogy jólvan bazdmeg, leszarlak én is, ennyi, pont, többet ne keress. Csak az a baj, hogy mindenáron tudni akarom az okokat. Hogy mit miért mikor és miért ezt kapom. Ha jogos, akkor elfogadom. Ha nem akkor szembeköpöm. De pontot teszek a mondat végére. Akkor is. Mindig.

//Nem leszek többé zsinóron rángatott báb, mi eltűri minden hibád...//

Most is már lehetnék Gyöngyösön. Koncert van, szétbulizhatnám magam, tombolnék mint egy hülye, kiugrálnám a gondjaimat... Lehet h csak pár óráig tart, de mégis jó lenne. Ahelyett most itthon kockulok ezelőtt a kurva gép előtt, este pedig megyek kocsmába. A mai buli ugrott. Mondjuk nem csodálom, túlságosan vártam és számítottam rá hogy megyünk és milyen jó lesz. Nembaj, majd dec. 5-én bepótolom triplán. (Vajon észreveszik-e az emberek hogy nem vagyok a megígért helyen a megígért időben?O.o -koncerten- És vajon fognak keresni? Fogja őket érdekelni? Hmm... ez egy igen jó kérdés... Szerintem nem.)

Szeretném már, hogy vége legyen ennek az őrületnek, mert ezt nem bírom sokáig. Csak az a baj, hogy vannak dolgok amikhez egy ember kevés...

The end.

2009-10-19T20:04:00.004+02:00

Mesél a csend. Szinte ordít az éjszakába. Gondolataid fájnak, de nem tudsz tőlük szabadulni. Elmerülnél a képzelet tengerében, de szakadatlanul forog a valóság-kerék. Magasra felcsap a gondolat-hullám, majd visszahúz a mélybe. Futnál, menekülnél, de nincs hova. Egyedül vagy. Felejtenél, de képtelen vagy. Fogva tart egy szó, egy álom. Próbálod magadba szívni e szót, átélni, átérezni, mélységében. Csak egy elképzelt álom? Sejtjeid dübörögve zakatolnak, nem, nem, nem. Valóság. Igen, az. Tükör, amibe belenézhetsz. Láttad már magadat benne. De most fénytelen. Ez nem te vagy... A sűrű homályban látsz valamit. Villámlik. A villám, érted született. Nem társad, csak utad ezen pillanatában melléd szegődött. De hatalmát kimutatva eltűnik. Csak egy perc volt. Vagy még annyi sem. Egyedül vagy. Kimondott szavak, talán már csak vergődnek. Céltalanul koppannak, mint ahogy az eső kopog az ablakon. Fekszel az ágyon. Fázol. Jégbe fagyva remegsz, érzed, ahogy ereidben lüktet a véred, legalább az melegít. Már csak a Hold ezüstös fénye vigyáz Rád. Kinyújtod kezed felé, de csak a semmit markolod. Elvesztetted. Egyedül vagy. Kiáltanál a végtelenbe, de nem tudsz megszólalni, van valami a torkodban. Folynak könnyeid. Nézheted a sötétbe borult eget, de még a csillagok is elbújtak. Fejed magasra emeled, talán, hátha legalább egy csillag ragyogna fényesen,de nem. Sós íz a szádban, könnyed íze, mi megállíthatatlanul folyik. Mintha lehúzná a tehetetlenség súlya a földre. Onnan indultál, oda tartasz. Egyedül vagy. Fájdalom-kövek hevernek mindenhol. Fáj minden. Csak a falak néznek Rád. Mintha a sötét sarkok bólogatnának, igen, lásd be, nincs kit ölelned. Te kerested magadnak. Te űzted el magad mellől, a saját hibádból. Álmodban volt. Oh, az álmaid. Végignézed, ahogy minden szertefoszlik. Valahol a távolban talán Valaki még gondol Rád. Talán nem felejtett el. Talán egyszer megbocsát. Egyedül vagy. Még mindig egyedül. DE MÁR ÉBREN! Közben pedig rájössz ez nem álom volt , hanem valóság...

Sajnálom...

2009-10-03T13:48:00.012+02:00

Találkoztak. Ismerték egymást már elég régóta. De régebben csak ez a felszínes ismerősök voltak, két ember, akik semmit nem jelentettek egymásnak. Aztán egyszer túl közel kerültek egymáshoz. Lehet nem kellett volna. De mégis... Mégis jó Vele. Minden jó Vele. Sodródnak az árral. Most így jó Nekik. De mégse. Mégse jó, mert hiányzik. Hiányzik hogy minden nap lásd, hiányzik hogy megöleljen, vagy csak hogy rád nézzen. Hiányzikk hogy hozzátartozz, hogy egy kicsit az Övé legyél, és Ő is a Tiéd. Nem lesz így jó sokáig. Már túl fontos számodra. Túl fontos, és nemtudod mit gondolj. Várj? Vagy lépj? Ha lépsz, merre indulj? Tovább? Vagy Felé? Ha továbblépsz nem bánod meg? És ha nem lépsz? Megéri?

Szereti? Vagy nem? Fogja? Nem? Mit érez? El nem tudod kézpelni mit akar. Ő aki már fontos Neked. Pedig Te megfogadtad hogy nem lesz az. De nem tudtad betartani. De egy nap dönteni kell. Dönteni hogy MI, vagy Te és Én lesz ebből. Dönteni kell, hogy együtt, vagy külön folytatják. Dönteni... Csak egy a baj a döntéssel. Hogy kurvanehéz helyes döntést hozni. Kurvanehéz helyesen megítélni a helyzetet. Nehéz együtt, de még nehezebb külön.

És melyiket válaszd inkább? Egy barátságot, vagy Őt? Vele milyen kapcsolatot válassz? És a barátoddal? Vele mihez kezdj? Mellre szívja ha megtudja hogy van valami közötök egymáshoz? Vagy csak legyint hogy nem érdekel, azt csinálsz amit akarsz? Vagy beletörődik? Ugyanolyan marad a barátság mint volt? Vagy soha többet nem lesztek barátok? Ezt nem tudhatod... Mi lesz ebből? Nem tudhatod...

Nem is fogod megtudni, addig amíg nem döntesz. Nem döntötök. Ez egy közös döntés. Két félen múlik. Csak az a kérdés, hogy mikor jön el az a nap, amikor kimondjátok azt a szót, hogy 'Együtt' vagy 'Külön'.

„Attól kezdve, hogy a sötét éjszaka véget ért, már késő lett
volna bármit visszautasítani. Végérvényesen beléd szerettem.”♥

/Döntsünkmárvégre...CsakRajtadmúlik... /

2009-10-03T13:03:00.002+02:00

A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen."

/Stephen King/

A mostani hangulatomhoz illő zene: Nocturnal Depression- Nostalgia
Hallgassátok!

2009-09-24T22:47:00.002+02:00

Mostanában semmi újdonság, illetve említésre méltó nem történik velem. Olyan punnyadás midnen napom, a hétvégék is ugyanazok. Kocsma, kocsma, aztán döglés. De viszont kezdek "felvilágosulni". Magyarul rálátok dolgokra. Egyre több az "elmélkedés" bejegyzés. Itt egy újabb ilyen:

"Tegnap még bosszút akartál vagy megváltást, azt akartad, hogy telefonáljon, vagy azt, hogy reád szoruljon, vagy hogy vigyék börtönbe és végezzék ki. Tudod, amíg ilyesmit érzel, a másik a messzeségben örül. Addig még hatalma van fölötted. Amíg bosszúért kiáltasz, a másik kezeit dörzsöli, mert a bosszú az vágy is, a bosszú megkötöttség. De eljön egy nap, mikor felébredsz, szemed dörzsölöd, ásítsz, s egyszerre észreveszed, hogy már nem akarsz semmit. Nem bánod azt sem, ha szembejön az utcán. Ha telefonál, felelsz, ahogy illik. Ha látni akar, és muszáj találkozni vele, kérem, tessék. És mindez, belülről, egészen laza és őszinte, tudod... nincs többé semmi görcsös, semmi fájdalmas, semmi önkívületes az egészben. Mi történt? Nem érted. Már nem akarsz bosszút, nem... s megtudod, hogy ez az igazi bosszú, az egyetlen, a tökételes, az, hogy már nem akarsz semmit tőle, nem kívánsz neki rosszat, sem jót, nem tud többé fájdalmat szerezni Neked."
/Márai Sándor/

from: http://kisbika.blog.hu

2009-09-21T16:20:00.001+02:00

Gyere el velem egyszer a cirkuszba. Veszünk vattacukrot meg popcornt és újra igazi gyerekként viselkedünk majd. Körülöttünk tágra nyílt szemekkel figyelik majd a kislányok és a kisfiúk az akrobatákat és csodálkozva mutogatnak az üvöltő oroszlánokra. Együtt nevetünk majd a közönséggel a bohócokon és vidáman tapsolunk majd ha sikerült a bűvészmutatványa. Bent ülünk majd a sárga és kék csíkos ponyva alatt. Az orrunkon beszippantva az édességek az állatok és az emberek illatának keveredését. Te majd átölelsz és én nevetek. Nevetek mert jól fogom magam érezni újra naiv kisgyerekként aki elhisz mindent amit lát. Te is együtt nevetsz majd velem, bár sose fogod megérteni mért akartam én cirkuszba jönni Veled, ahol már annyi álom valóra vált... :)

MI feszt in Gyöngyös City

2009-09-15T21:45:00.005+02:00

MI? Ahha... Jó, szóval Ifjúsági feszt... Persze hogy nem hagyjuk ki... Hogy mik voltak? Zene, emberek, sörborpálinka. Rock, Retro, Disco. Alap hogy ott a helyünk, persze nem pont a diszkó sátor miatt.

Olyan 4 körüli busszal zúztunk be Gyöngyösre, na akkor go MiniMetró, aztán összefutottunk egy csomó ismerőssel (hol máshol mint a metró előtt:D) Csereberéltünk, majd mi a lányokkal úgy döntöttünk hogy leülünk fentre a parkba egy kicsit megpihenni, illetve elfogyasztani ezt-azt. Mondanom se kell a park tele volt 10-13 még azt is meg merem kockáztatni hogy 14 éves fiúkkal és lányokkal akik itták a jó koccintóst, persze mindegyik ott szaladgált, ordítozott és sorba estek fel egymásban, dőltek le a padról. Na no comment. =)

Mi is elővettük a bájitalunkat, aztán szépen kulturált módon elfogyasztottuk poharakból (!!) azt a nedűt amit szőlőből nyernek ki abból a pirosból és isteni. :D Miután megittunk 1-2 pohár bort pár szál cigi kíséretében, úgy döntöttünk hogy szétnézünk bent.

Bemegyünk, persze hogy ismerős ismerős hátán, mindenkinél van valami ami egy idő után felemeli az ember véralkoholszintjét, ment a csere-bere fogadom, többet vissza nem adom játék, majd több mint 3/4 órás csúszással kezdett egy zenekar, akiknek a nevét nem tudom, de még az Alvin feldolgozást sem tudtak normálisan elnyomni:D Jójó, nem fikázás, tudom hogy én se tudnám de legalább nem állok ki a színpadra, bár valahol mondjuk el kell kezdeni.

Utánuk jött az Evil Devils. Na Ördögék már megint kurvajó bulájt csaptak. Odamentünk a színpadhoz, jött utánunk a tömeg, rábeszéltem pár embert pogóra, aztán még pogóztunk is egyet-kettőt, csak kár hogy mire észrevettem h megy a pogó és beszálltam alig jöttem bele, körülöttem leálltak az emberek. :S Na nembaj ez megtörtént vagy háromszor-négyszer, Katival táncoltunk, elvoltuk, kurvajó volt. ;) =)

Utána még egy anoním zenekar, ők egész jók voltak, nem csináltak rossz zörejt. Közben elmentünk wc-körútra, majd ismerősökkel találkoztunk akikkel szintén megint csereberéltünk, vagyis ekkor már nekünk semmink nem volt, nekik viszont igen, szóval köröset játszottunk. :D (Leültünk vagy 10en a wc előtti részre és körbeadtuk amink volt. :D) Majd összefutottam Pöszével, meg pár emberrel, majd egy kis idő után megtelt a befogadóképességem, így úgy döntöttünk hogy egy gyors kör kifelé a városba, aztán vissza roadra. Kint szintén ismerősök, szintén körös játék Ouzo-val meg kólával, majd vissza roadra.

Roadon felállítottak azok a hülye biztonsági őrök egy kordont. Pontosabban annak nem nevezeném mert megtolt a tömeg hátulról, az oké hogy én felkenődtem a "kordonra" de a kordon az ment egyre hátrébb és hátrébb... Később elvették, akkor meg a színpad szélére lapítottak fel, szóval ugyanmindegy. :D

Na de hogy szóljak már pár szót a koncertről is: metál, sör (mivel leöntöttek sörrel -.-) enyhe kis rekedség, pogó, és kurváramocskosmetál. Egyszóval kurvajó volt. =) Katinak a pogóba elszakadt a tatyója, ő kiment valamerre elcsászkált, én kimentem megkeresni rá pár számra; Ritát meg Katát hagytam hagy élvezzék tovább a roadot de sehol nem találtam Katit. Újabb ismerősök, újabb körök, mindenfelé elnéztem, de nem találtam sehol. Találtam viszont valaki mást. Vigyorit. :D Ekkor még eléggé józan állapotában. ;)

Később meglett mindenki, Kata, Kati meg Rita is aztán hozzánkcsapódott Guby, meg még pár emberke, majd Kata észrevette hogy elhagyta az iratait. Mennénk a színpadhoz, és a csávókám pont akkor mondta be hogy találtak egy igazolványtartót. :D Na még mázli...

Később go hátra színpad mögé, aztán mellé, Normanékkal dumálgattunk egy kicsit, majd egyre több ember gyűlt arrafelé. Közben egyik haverral elugrottunk cigiért, visszaérve kezdett tisztulni a buksim. :D Norman eladta Katit 20 Ft-ért Goyának, aki ezzel anyagi csődbe jutott. :D Hát ilyen ez a rockszakma. :D Nyomtuk még a bulájt ott hátul, aztán egyszer csak azt veszem észre, hogy szólnak hogy itt a kocsi értünk...

Olyan fél1 körül érhettem haza... Itthon bezúgtam az ágyba, fel se keltem másnap 2ig.

Vasárnap Katiztam, sőt, szinte utánavaló héten végig. :D Jártunk a teszkóban, ahol össze-vissza ökörködtünk, találkoztam ezzel-azzal elvétve gyöngyösön, régi ismerősökkel, új ismerősökkel, olyanokkal akikkel nem akartam találkozni, meg olyannal is akivel akartam. :D :P

Kb ennyit a Szpariról, meg a múlthetemről. :D

Rock csemege vagy Csemege rock?

2009-09-06T15:54:00.004+02:00

Húúúú basszátok meg, tegnap buláj volt. Nem is kicsi. :D Kezdődött az egész úgy, hogy összecsődítettem a jónépet hogy gyerünk koncertre. Le is mentünk, és egész jó volt...

A Hatásszünet kezdett, ahoz képest, hogy 1 éves zenekar, elég jól szóltak, csak sok volt a feldolgozás. Mikor Putyó bejelentette a köv. szám címét: Alvin-Unom már, nekem erre az volt a reakcióm, hogy én is az Alvint. :D De majd belejönnek.

Utánuk elnéztünk Orsi elé, találkoztunk Ginával, gyűltünk, majd leültünk vedelni, én elbeszélgettem GInával (tudniillik nem voltunk túl jóba az utóbbi kb 4-5 hónapban, de megbeszéltük:), közben elkezdődött az Inline With. Kurváramocskosmetált zajongtak, valamerre hátul a piacnál nem gyengén tomboltunk Katával meg Katival, egy üveg jó bor után, aztán még gyűltek körénk emberek, megérkezett Guby, a Hatásszünet Petyával karöltve, meg Ati, Szabi és Karesz is, jó volt a hangulat;) Petyával táncoltam, aztán pogóztunk ott hátul páran, aztán már csak azt vettem észre, hogy már elől vagyok a színpadnál.

Következett az Evil Devils. Na a kisfiaimnak ez lemezbemutató volt, én különösen élveztem hol Sanyika, hol Ati nyakában, és a végén a pogóban. Mert igen, csináltunk pogót. És kurvajó volt. Kati rózsaszín szemüvegét feladtam Sasának, lenyomott benne egy számot, nagyon szexuálisan nézett ki. x)

Utána összefutottam szomszéddal, ontottam neki a hülyeségem, meg még ott jópár embernek, összetalálkoztam Pinyóval is, pár gyöngyösi arccal, aztán úgy határoztunk, hogy megyünk tovább inni a zépébe.
Szóval Devils után felmentünk kocsmába, a torkomon valahogy akaratom ellenére lefolyt a vodka. :D Utána egy kis rosszullét, gyors áljózanodás, és további ivászat vette kezdetét. Endemik végére értünk már csak oda, róluk most sajna nem tudok nyilatkozni, mert valahogy az emlékfoszlányaim erről az időszakról nem maradtak a fejemben.

Miután visszaértünk még fárasztottam Eriket, találkoztam Vigyorival (http://vigyoriblog.blog.hu) akivel belemerültünk a blogozás rejtelmeibe, illetve kaptam pár építő kritikát. :D
Jajj gyerekek, ÚJ SZTÁRT AVATTUNK! Karcsi személyében, máris van rajongótábora, kezdve Petyától pár domoszlói hülyegyereken át egészen velem bezárólag. :D Csak sajna utána valaki lekísérte a színpadról. (Arra már nem emlékszek hogy ki, az valahogy kiesett.) Olyan 11 körül lett vége az Endemiknek, utoljára fél12-kor néztem rá az órámra, onnantól van pár emlékfoszlány, amik nem publikusak. :D Átmentünk zászlóhoz, aztán még csavarogtunk erre-arra. Valamikor 5 körül hazaestem, bezúgtam az ágyba, már kurvafáradt voltam. :)

Folyt köv. jövő héten, mivel 12-én Szparin road! Gyertek és vedeljünk ott is együtt. :D

2009-09-05T13:48:00.000+02:00

Azt mondod, jó ember vagyok. Köszönöm a bizalmat. De ne mondd, mert nem ismersz! Hogy is ismerhetnél!? Hisz csak az egyik arcomat látod nap, mint nap. A többivel még nem találkoztál. Gondolom nem is fogsz. Ha évekig mindenhova követnél, mindent éreznél, amit én, mindent hallanál, amit én, és minden gondolatomat látnád, akkor talán megismernél. De ez lehetetlen... Tehát ne mondd, hogy jó ember vagyok. Ki a jó ember? Olyan nincs is. Vagy te már találkoztál egyáltalán olyannal? Igen? Meséld el milyen volt... Na látod, hogy nem megy. Mert mindenkinek csak egy arcát ismerheted, azt, amit feléd mutat. A többi rejtve van előtted. Csak egy embert ismerhetsz igazán: önmagadat. Még azt sem teljesen. És ha önmagadat is alig ismered, hogy állíthatod valakiről, hogy jó ember? Mért nem azt mondod: jó az az arc, amit felém mutat. De nem tudom milyen a többi ...

Öhm... szeptember?

2009-09-02T18:10:00.004+02:00

Na igen, a rémálom, egy sokak számára új év kezdete. Például a tanulóknak. Nálunk valahogy nem szilveszterkor kezdődik egy új év, hanem szeptembertől. És itt indulnak a fogadkozások. 'Idén jobban tanulok', 'Idén nem lógok annyit', 'Idén nem fogok megbukni, stb'. Tegnap megvolt megint a szörnyű első nap. De mégse volt olyan szörnyű. =)
Díszmagyarba kellett vágnom magam (matrózblúz) aztán beslattyogtam évnyitóra Katival az oldalamon. Már nem ide jár, csak a kísérőm volt nehogy suli mellé menjek. :D Volt egy dögunalmas évnyitó amin jóllaktam, meg amit végigröhögtünk Katival meg Ritával, pár fejet megnézve. Na utána osztályfőnök még rabolta 3 kemény órán át az időmet, persze hogy első nap már kiakadt. De egész normális volt, csak ne szívózott volna velem reggel, de mondjuk le is állt utána... -.- Ezt túléltem.
Évnyitó után még csavarogtunk, aztán mivel kibaszottul meleg volt úgy döntöttünk hogy beülünk Fisztóba egy-két sörre. Később megérkezett jópár ismerős, fél12-től elvoltunk a kocsmába 3ig. Aztán 3 körül elindultunk Katival ketten le a Teszkóhoz, mivel arrafelé nyílt egy új hangszerbolt. Teszkóztunk is egyet, elvoltunk a játékokkal (semmi gáz hogy Kati már 20 éves, és már én is közelebb vagyok a 2X-hez mint az 1-hez-persze nem sokkal de akkor is:D) Eljátszottunk, kipróbáltunk pár dolgot (legközelebb teszkós kocsival fogunk rallyzni:P) aztán átmásztunk a Hangszerfarm elnevezésű újonnan nyitott bóóóthoz. Összefutottunk ezzel-azzal annyi ismerős volt mint a szemét, röhögtünk, idegeskedtünk, beszélgettünk így elég sokmidnenről, közbe elnyomtunk pár szál cigit, majd úgy határoztunk, belesünk, hogy tényleg akkora szám-e, mint amilyennek gondoltuk. És hozzátenném, hogy kurvajó, csak az a baj hogy nem valami nagy. :-/ Körbementünk, pislogtunk, volt ami tetszett, volt ami nem, de én belezúgtam egy gitárba. :D Na ez most mellékes, körbenéztünk, még bent is összefutottunk pár emberkével, aztán Kati vett egy dobverőt, majd lassacskán visszasétáltunk buszmegbe, mivel valahogy ugyebár haza is kéne találni.
Itthon szétuntam az agyamat kemény 2 óra alatt, akkor határoztam úgy, hogy kiugrok Főnihez zp-be. Így is tettem, kimentem, és nemsokkal utánam megjött Ati meg Elvira is. Velük elvoltam, aztán hazadzsaffítottam 10 óra fele, bár ugyanúgy unatkoztam itthon tovább.
Ma ugyanúgy szétunom a fejem, szóval bassza meg ez a kurva iskolaidő...
Ráadásul ma volt első matekom a héten, hát persze hogy tanár kurvasok házit adott... Hogy kapná be. :D Húúú gyerekek, legyen már jövő nyár... ;)

Itt a vége...

2009-08-29T13:10:00.023+02:00

Így a nyár utolsó napjaiban gondoltam összeszedem a nyári nagy hepajkodásokat és firkantok belőle egy rövid vázlatot képekkel mellékelve. Volt itt minden... Kiakadás, sírás, röhögés, új emberek, régi ismikkel való összefutás, metálkodás, fesztivál na meg punnyadás és kocsma, bebaszásosszéthányósbuláj, full józanultombolás, összeveszések, nagy kibékülések, könyvek, pótvizsga, öröm, bánat, szenvedés, nagy ötletek. :D De így összegezve... Egész jó volt ez a nyár...

Kezdődött jún. 05-én, Abasári motoros találkozón... Vodka, sprite, sör, bor -> K.o. =) Barátok, idegenek, csodálkozás, tombolás, részegség. Jó volt egynek=) (bővebben lejjebb ;):D)

Jún. 06-> húú gecc szülinapom.:D Itthon go kocsma, abasár elfelejtve, vodka, bor, meg minden ami jön. =) Zászlónál végződött, kiterülve. :D

Jún. 12-> valahogy elkeveredtem Kárpátiára. Full józanul elvoltunk egész este Katával, elment egynek.

Utána kocsmábajárások tömkelege, tópartozás, egyszer ivászat egyszer nem, éltük a rockot. De csak lightosan. ;)

Júl. 15-19-> Hegyalja, legalja... Pontosabban nekem 14-től tartott 18-ig. Állati nap buláj, sok metálkodás meg ivászat, buláj, hagy ne soroljam, (cikk lejjebb Hegyajáról is :D)

Aztán július hónapban további kocsmulások, egyszer itthon zp-ben, egyszer gyöngyösön, háznál ivás, zászlónál ivás, mindenhol ivás, ökörködés, sokhülyeállattal. =) Itt már kurváramocskosmetál volt ;)

Aug. 08-> Bor-rock feszt. Alkolizálás már déltől, ismikkel összefutás, sokújember, ivákolás folytatása, Holtidő, Subscribe, Road = agyszéttombolás, Sonic Syndicate- emberek keresése, tombolás, emberek keresése. Hajnali hazabuszozás, full kómásan elég fárasztó voltam. =)

További hepajkodások kocsmába (igen még mindig). Punnyadás, ökörködés, buli, mikor mi jutott aznap estére. Nagyösszeveszések, nagycsalódások, nagykibékülések, most nyugisak vagyunk.

Aug. 22-> utcabál. Punnyadás meg idegbaj a köbön, aztán Andikámmal való összetalálkozás után gyorsan jópár pohár fenekére néztünk. Kisbebaszás, jókedv, tánci-tánci Sasával, ivászat, majd egy könnyítő dumálgatás egy-két emberkével. =)

Aug 24-25-> pótvizsga. Átmentem. Örömteli arckifejezés, kocsmulás, egynap 2X-3X, gyöngyösön is na meg persze itthon.

Aztán elérkeztünk oda, hogy nyár vége... Kedden suli :-/ Bár elején ott is megy majd a buli, főleg elsején. ;) Elviselhető lesz kb egy hétig, vagy kettőig, (délutáni sörözgetések, stb=) aztán majd erőt veszek magamon. :P

Egy dolog éltet (vagyis több.:P): szeptember 5-> domoszló koncert, 12-> gyöngyös road. =) Októberre beszervezek valamit, Novemberbe megint road, utána meg szilveszter. Lesznek még metálkodások nem is olyan sokára. ;)

Kösszentyű nagyon sok embernek ezért a nyárért ;)

Átmentem basszátokmeeeeeeeg!!!!! =D

2009-08-26T17:05:00.004+02:00

Na igen, most már ez is 100%-osan biztos, hogy nem leszek megint 10.-es. Továbbléptem, méghozzá tegnap. ;) Évvégén két imádott tanárom (ők is nagyon szeretnek :) megvágott gazdaságiból és irodalomból... Egész nyáron szinte mindenkitől azt kaptam, hogy úgyse fogok átmenni... Hát tudjátok mit? BEKAPHATJÁTOK!! ^^ Átmentem, megint bizonyítottam, hogy nem nekik volt igazuk. Ráadásul irodalomból 3-assal (pótvizsgán legjobb jegy ;), gazdaságiból meg 2-essel. Nah erre varrjatok gombot ;) Köszönöm szépen azoknak akik kételkedtek bennem, mert így legalább most jól a pofájukba tudok röhögni, és volt miért átmennem:D Csóknektek .........!! :D

Barátok? Na neeeeee

2009-08-20T22:32:00.005+02:00

Most jött el az a pont, amikor betelt a pohár. Ahogy az előző bejegyzésben is írtam, igen, muszáj csalódni... Na de minden nap másban?:S Lehet hogy szarul válogatom meg magam körül az embereket... Egy könyvben olvastam, hogyha a "belső világunkban" zűrzavar van, akkor az kihat a "külső világunkra" is. Ilyen mikro-makro kozmosz vagy mi a szar... Lehet hogy gáz van nálam itt benn, na de hogy körülöttem minden felboruljon...
01, Átváltozás...
Volt(van?) egy olyan ember, aki anno kihúzott a szarból, amikor a béka segge alatt voltam akkor felsegített, és segített hogy tovább folytassam a dolgaim. Ez mára sajnos átment már kioktatásba, mit mikor csinálok szarul, milyennek kéne lennem, hogy kéne csinálni a dolgaimat. Rendben, végülis egy barát(?) dolga az, hogyha valamit szarul csinálsz, akkor megmondja, de úgy hogy talán ne sértsen meg és ne alázzon porig. Vagy tévednék?
02, Baráti kör? Pffff
Elegem van a "baráti köröm"-ből (nagyon idézőjelesen, mert sztem már nem túlzottan van ilyenem) is. Állandóan csak a szivatások, és hiába hogy már szarul esik, azért is nyomják. Húúú basszameg mekkora poén, hogy ők röhögnek, nekem meg elbasszák az estémet... Egy-két beszólás még poénos, de már órákon keresztül a bunkózásukat hallgatni... Már unom. De ha megsértődök vagy visszaszólok, vagy leoltom őket, akkor én vagyok a szar, mert 'Jajj csak vicc volt'. Kurvavicces máson röhögni, meg elbaszni a kedvét. Csak gratulálni tudok az illetékeseknek.
03, Különbségek...
Na még a harmadik dolog... Én szeretek valamit, ők lefikázzák hogy az szar. Így vagyok pl. a Subscribe-al. Én kurvanagy fanatikus vagyok, imádom őket. A "barátoktól" mit kapok folyamatosan? 'Az egy rakás szar, sok füves állat ugrál a színpadon.' (tőlük idéztem...) És hiába mondom h engem nem érdekel, én akkor is szeretem (most nem csak a Subit, egy csomó dolog van így) akkor is nekem van ízlésficamom, én hallgatok szar zenét, én nézek meg okádék pasikat stb. De persze máskor meg jön az hogy 'Jajj annak meg annak az énekese így-úgy' vagy 'Jajj hallgasd ezt a zenét milyen jó' stbstb, és ha én mondom h nekem ez nem tetszik, akkor persze h én vagyok a szar, mert mér kell lefikázni.
04, Pletykálkodás...
"Nem kell hogy az éjszkát átaludja,
Holnap már az egész város tudja,
Ezért jó a barátság" /Alvin és a mókusok-Barátaimnak szeretettel/
Na igen, ezt is megénekelte jó "öreg" Alvin barátunk. És teljesen igaza van. Valakivel csinálok együtt egy hülyeséget, ahol tegyük fel ketten voltunk. Ugye mi ketten tudjuk, megbeszéljük, hogy SENKINEK nem mondjuk, mert mégse valami szívderengető... Egyik barátnőm rákérdez hogy mi volt, mondom semmi. Erre egy héttel később hallom vissza, hogy mi volt (pontosan, szóról-szóra) és hogy ő azthitte hogy mi barátok vagyunk és mért nem mondtam el. Csak tátogtam. Mondom bocsi, azért mert akkor másik személyét is el kellett volna mondanom, amit nem akartam. Igazat adott nekem. (Ezt így is köszönöm) Az hagyján hogy embertől, még egy másiktól is visszahallottam hogy ő is tudja. Hát mondom ez kurvajó... Nah ennyit a barátok titoktartásáról, meg az ígéretekről...
05, Kétszínűség...
Ez is egy szar dolog. A pofámba aranyos, kedves, segítőkész (akar lenni), a hátam mögött meg elhord minden büdös kurvának meg ilyenek. Nem is egy ilyen ember van. :-/ Ehez nem szeretnék többet hozzáfűzni, mert a végén még konkrét dolgokat és neveket írok, amit nem szeretnék.
06, Ha kihasználnak...
Ilyen jó barátok vagyunk, olyan jó barátok vagyunk... Vagyis én azt csak hiszem. Mert ha én nem lennék ott, akkor nem lenne kivel menni inni, kocsmába, koncertre, ide-oda-amoda. Mint valami csicska. Gyere bazdmeg, most megyünk Mephistoba, most megyünk inni, most csak sétálni, mert nincs kedvem ide vagy oda menni. Ez mind szép és jó, de ha nekem nincs kedvem vagy pénzem menni valahova, akkor persze én vagyok a szar. De ha én akarok menni valahova, ami neki nem tetszik, vagy nincs kedve jönni, akkor ő persze nem jön. De én mindenhova menjek. Szakadjak 8felé. Komolyan már az lesz hogy levágom a kezeim meg a lábaim meg a fejem aztán vigyétek basszátok meg.
07, Közel a cél...
Ez még a nagy kedvencem... Ha valaki valamit rajtam keresztül könnyebben el tud érni, rögtön nagyo jóba leszünk. Nekem persze a kis hülye naiv fejemmel le se esik hogy valami áll emögött a hirtelen barátkozás mögött. Én persze segítek, merthát "barátok" vagyunk. Aztán amikor közel a cél, vagy már elérte simán a sarokba vág, és onnantól le van szarva a fejem. Ha rákérdezek hogy miért, a válasz: 'Sokat változtál, rossz irányba, majd ha normális leszel megint jóba leszünk.' Ilyenkor is persze hogy magamat ócsárolom, hetekig ki vagyok akadva hogy hol basztam el. Aztán rájövök, hogy nem is én basztam el...

Na igen, most ez a pár pont van amit volt energiám leírni. Elegem van az engem körülvevő emberekből. Sajnos rossz embrismerő vagyok és kibaszottul naiv. Ezt nagyon sokan kihasználták. Ez szar. Na hát ezt jól esett magamból kiadni...

És ha valaki olvassa... Annak annyit, hogy akinek nem inge...

2009-08-17T15:47:00.004+02:00

"Vagy lehetne mégis úgy a felütés, hogy a Napot tartod fölém,
Fényre fény a nyeremény, és pont olyan, mintha érteném,
A keserű részt, ahogy fogod a kést, és tövig döföd belém,
Hogy álljak kitárt karral, és úgy tegyek, mintha érteném." /Superbutt-Szájon át/

Csalódás. Szar dolog. De néha muszáj. Családtagokban, barátokban, szerelmekben. Iszonyat szar az összes.

Azt hittem hogy egy csomó olyan ember van az életemben, akiben 100%-osan megbízhatok. Nem olyanfajta bizalomról beszélek, hogy nem mondja el a titkaim senkinek, meg hasonlók, hanem arról a fajta bizalomról, hogy soha nem fog bántani. Tévedtem. Előbb-utóbb csalódni fogsz, mert csalódni muszáj. Elkerülhetetlen. Aztán szépen lassan rá kell jönnünk, hogy amikor már nyakig ér a szar, vagy már épp ellep, akkor derül ki, hogy ki van melletted, ki az igaz barátod. Veled örülni könnyű, kitartani melletted a nehéz helyzetekben, bátorítani, életkedvet önteni a másikba... Ez nehéz. Rájöttem én is, hogy akiket eddig barátoknak hívtam, a legtöbbje kurvára nem az. Csak haverok, felületes ismerősök. Hiába ismerem őket több éve, hiába neveztem őket anno barátnak, elárultak, átvágtak, elhagytak. Vannak akik szerint sokat változtam. Mindenki változik. Én úgy viszonyulok az emberekhez, ahogy ők viszonyulnak hozzám. Kivétel nélkül, mindenkihez. Aki bunkózik, azzal én is. Aki beszól, visszaszólok. Aki viszont szeret, és mellettem áll, minden esetben, na hozzájuk én is ugyanígy viszonyulok. Nekik köszönök mindent.

De a legtöbbjük szerint mindenhogy én vagyok a szar...

Egy kis Bor na meg Rock és fesztivál

2009-08-11T12:04:00.004+02:00

Kb olyan kedden-szerdán találtuk ki hogy megyünk Bor-rockra. De csak egy napra, ami jobban érdekel minket, merthát kinek van annyi pénze hogy két napra menjen, még be is basszon (végülis nem ez a lényeg de amíg nincs értelmes koncert addig ez. :D), de azért cigi is legyen elég, na meg akkor még cipeljük a sátrat két napra, ilyen apróságok. Bőven elég volt az egy nap, ami szombat volt, mivel akkor volt Subscribe (L) meg road na meg Sonic Syndicate.
Kati már fél11re domoszlón volt, egy kurvanagy hátizsákkal, csak pislogtam, hogy mi a fasz van. Elkezdtünk inni olyan fél1 körül a buszmegállóban, kitaláltuk hogy itt nem lesz jó, de mivel a Zépé még nincs nyitva, menjünk a híd alá. 3ig híd alatt piálás, utána 10 percre zépé, merthát az nem maradhat ki a napból. Utána Guby felvette a kispicsánkat, aztán száguldoztunk át Verpelétre. További piálás, összefutás csetesekkel, nagyölelés meg minden egyéb, aztán Holtidő. =) Nagyot zúztunk, KáZé megismert, ment a vigyorgás, Katával nagyon nyomtuk, kezdtünk csúcsponton lenni. Aztán valamikor következett a Subscribe, előtte még volt egy kitérő a sörsátorba, aztán 3 asztal között ingázás. :D Subscribe az iszonyatosan jó volt, Castro nyakába töltöttem több mitn a fél koncertet, közben 2X majdnem lefejeltem a kamerát is. Nah nembaj mégse lett semmi bajom, csak a kezem kapta el. :D Amikor nem Castro nyakába voltam akkor pogóztam. Nah életem legjobb pogója volt. xD A road is iszonyat nagy bulájt csapott, második sorba eléggé élveztem, kár hogy összelapítottak. :D Azért párszor itt is kerültem a közönség feje fölé valaki nyakába. XD Sonic Syndicate-n már csak szlalomoztam a sorok között és minden ismerőstől azt kérdeztem hogy Katát vagy Orsit nem e látták... Hát senki nem látta őket, de végül megleltek aztán elmentünk koncert után diszkózni. xD Igen-igen most volt diszkó, mondjuk csak 10 mp-ig, de akkor is volt. :D Aztán valamikor hajnalba még összefutottunk Mátéval, neki is ment a sóder, mondjuk ott nem csak tőlem, sztem szegényt eléggé lefáraszthattuk. :D
Még a reggeli buszozás hazafele is külön szám volt... Kata lökte a sódert hogy 12 éves vagyok, kocsmába járok ráadásul voltam Bor-rockon, hogy ezmilyenmá. Én csak röhögtem rajta. Viszont a srác aki alattam ült (mivel nekünk már csak állóhely jutott) eléggé röhögött rajtunk (főelg rajtam) 20 perc buszozás alatt. Párszor be is szóltam neki, hogy nagyon fárasztunk mi? Erre csak röhögött. Hát most szegény... Nincs hozzászokva a hozzámfajta emberekhez, főleg ha kurvafáradt vagyok. Vagy részeg... :D

Hegyalja képekben

2009-08-01T19:14:00.001+02:00

Az előző bejegyzésbe azért nem raktam képeket, mivel akkor még nem kaptam meg őket. Most meg nincs kedvem még oda beillesztgetni, szóval jön egy külön bejegyzésbe.

Hegyalja, képekben xD Íme:

Balról jobbra: Én, Guby, Kata =)

Nóri, Orsi

4 nap szemete

Utolsó percek a sátorban, cuccolás előtt =)

Hátam meg a hasam. Hát igen, kicsit tele voltam varrva. :D

Hegyalja-Legalja

2009-07-31T12:20:00.000+02:00

Na hát igen, azt is megértem hogy első hegyaljázó lettem. :D Nagyon úgyvolt hogy nem megyünk, aztán mégis. Vicces volt ez hét, visszagondolva... Visszamennék. ;):D Még vagy 2 hétre. :D Csak ne lett volna szauna a sátrunk...:D Nah nézzük napra lebontva:

Kedd: Reggel fél7es indulás, Guby, Kata, Orsi, Nóri, meleg. Cigi-pisiszünet, még mindig meleg. Zene. Autókázás még mindig. Nah végre valahára megérkeztünk olyan 11 óra felé... Hoppá, nincs sátorhelyünk. Jó, Gabi meg Guby körbejárták a kempinget, még találtak helyet ahol szűkösen elfértünk 4 sátorral.:D Utána go a sörsátor alias 'kocsma'. Sör, Hubi, Sör, ásványvíz. Punnyadás, este. Este megkerestük Zúzóékat, ittunk, aztán vissza a kinti sörsátorba, ittunk, aztán szaladgáltunk, aztán ott találtuk magunkat Kaccantkitekattantommal, hogy kezdünk bebaszni, nemkicsit, és egy csomó sör van a kezünkbe. Körbejártuk a tábort, én természetesen már össze voltam firkálva. Nórinak volt alkoholos filce, na a hülyegyerekek mit csináljanak, rajzoltassanak magukra. :D Akit megismertem az este mindenkivel rajzoltattam magamra. x) Aztán a MÁV-os kisházhoz leültünk egy kicsit megpihenni, aztán egyszer csak elkezdtek körénk gyűlni az emberek. Aztán valamikor éjszaka vissza sátor, aztán Kata még a sátorban szórakoztatott minket a hüyleségeivel, addig amíg az egyik mondat felénél be nem aludt.

Szerda: Kurvamásnap... Cigi, fürdés, hajmosás, cigi, sörsátor, kávé, kaja. Döglés egész nap. Este koncert. Mi Katával ketten lógtunk mivel a többieket rendszerint elhagytuk. Kurvameleg van még mindig, de nembaj, mert jött a tűzoltóautó és jól telibekapta a tömeget. Ez tetszett. Aztán Magna Cum Laude. Slaggal a kordon mögül. Ohh yeah, ez is tetszett. :D Tök vizesen átszambáztunk SkaFunderz-re. Kurvanagyot táncoltunk, meg pár ismerőssel összefutottunk. Aztán Kispál, ami nem volt valami jó... :S Tcs-n belehallgattunk vagy 2 számba, és rájöttünk hogy a Tcs napról napra szarabb, mind koncerten, mind az új számaik. Már nem a régi :S Elmentünk Watch My Dyingra, persze úgy hogy vizesen majd megfagytunk, ráadásul alig álltunk a lábunkon az álmosságtól. Megnéztünk vagy 3-4 számot, Gubyval, aztán mi elindultunk lefeküdni nagy bánatomra. Guby akkor ment még hátra tombolni, aztán mire leértünk a sátorhoz ő már bent aludt. :O Ne kérdezzétek hogy csinálta mert se ő se mi nem tudjuk xD

Csütörtök: Meleg, fürdés, kaja, energiaital+kávé. Sörsátor, döglés. Tisza. :D Guby bemászott, mi lányok csak láblógatósat játszottunk, mivel senki nem akart bemenni, én akkor ott azért mert nem számítottam rá hogy bemászok, csak kint jött meg a kedvem és nem úgy öltöztem... A többiek meg: ez koszos, meg iszapos az alja, meg bla-bla... A legjobb nap a csütörtök volt koncertek terén is... Kezdtük a Pepsin, Pie On Ear-ral, ami kurvajólszólt, aztán folytattuk a nagyszínpadnál, Fish!, Road, Subscribe félig, mivel itt átugrottunk vissza a Pepsire Kaukázusra. Közben összefutottunk a domoszlói keményvagánygyerekekkel, akik kurvajófejek voltak. :D Meg kicsit ittasak ;) Aztán megint Bandland, Depresszió (ami szintén nem csinált valami kurvanagy bulit :S Voltam már jobb Depin is...) Aztán Machine Head. Ahoz képest hogy nem a kedvenceim kurvajó volt. Guby azt se tudta hol van, a nagy kedvencek itt voltak, szaladozott össze-vissza a fényképezőjével mint vmi mérgezett egér. :D Épphogy vége a Machine Head-nek, kezdődött az Irei Maffia. Uhh... Én már szarul voltam, meg álmos, de azért még táncoltunk egy kurvanagyot itt is. :D Aztán döglés...
... lett volna:D Ugyanis valamikor hajnalba valami félmesztelen csávó felnyitja a sátrunkat ezzel a szöveggel: hagy jöjjek már hozzátok aludni, mert Axiék nem hagynak. Katát meg engem széttolt és befeküdt közénk, Margóval. Aztán rájöttünk hogy Milán volt az aki befeküdt... :D

Péntek: ...Reggel (relatív:D) kelés, Milán félig Katán, félig rajtam fekszik... x) Cigi, zuhi, döglés. Egyszer valaki hátbabasz... Milán felkelt. Gyerünk kávézni.(!!) Oké menjünk. Leülünk, kávé, sör, meggypálesz. Olyan 1 óra tájban kitalátuk h gyerünk ki a kocsihoz. Mikor kimászunk kicsit megbaszott a pia, de nem volt vészes, de a többiek szépek votlak xD Kocsinál döglés a fa alatt, aztán go vissza. Kata hamarabb ment vissza, bealudt a sátorba... Visszamegyek én isegyedül, mivel a fiúk kitalálták hogy mennek a Tiszába, Katát felrángatom, hogy gyerünk mááá Áááálvinra. :D Kimásztunk, gondotlam majd zúzok egy tök jót. Ahozképest lekéstünk az első 4-5 számot, de mikor meghallottam akkor kurvára nem bántam. Hát én ilyen szar koncerten még életemben nem voltam... Alapjában az én nagyon szeretem az Alvint, na de ez a koncert. Elszállt legalább 3X a hangosítás, Viki tévesztett a szövegbe, nah meg miez az új 4es felállás?Oo Az Alvin egyik ismertetőjegye hogy 3an vannak... Vagyis voltak. Nah mind1. A lényeg hogy szar volt, nem votl nagy buli rajta, sőt. Utána maradtunk még Kowán mert Kaccantás szereti, aztán még belehallgattunk a Quimbybe is, aztán csavarogtunk. Kata elhagyott kb 3-4 doboz cigit, tiszta idegbeteg volt, jó akkor gyerünk ki városba. Az is punnyadás volt, ráadásul hívott Guby h a sátorba van, visszamentünk mi is. Punnyadás, merthogy ők sehova nem akarnak menni. Én puffogtam de megbékéltema gondolattal, elkezdtem beszélni a hülyeségeim... Valamikor 1-2 körül felkelt Milán, jó gyerünk valami koncertre. Belenéztünk a Guilty Parties-be, aztán a Kovbojokba, aztán leültünk inni. Valamikor valahogy visszamásztam.

Szombat: Reggel kelés, hányinger, fejszétrobbanás, másnap, és egy hülye kérdést intéztem Katához: 'Hogy keltem fel?' XD Fürdés, meg kávé meg faszomtudja még mi, aztán összecuccolás. (Igen, sajna szombat este már itthonvoltunk.) Sátorbontás. Cuccok go kocsihoz, mi meg szét. Mi Katával úgy döntöttünk hogy leülünk a Coop elé és majd valamikor visszamegyünk a kocsihoz. Visszamentünk olyan 4 körül, úgyvolt 5kor indulunk. Megjött mindenki, Orsira meg Nórira mondjuk kellett várni, de ők is befutottak. :D Hazafele elvoltunk a kisótóba, itthon még beugrottunk a mi drága egyetlen Főninkhez a zp-be. Aztán haza. Én 3 napig szentségeltem hogy megint itthon vagyunk és hogy nem láttam a Paso-t, az Ignite-ot, az Insane-t, a Superbutt-ot és a Blind Myself-et. De ezt leszámítva nemgáz hogy hazajöttünk mivel már kezdett emberundorom lenni egyszer-kétszer. :D

Hegyalja-Legalja:
Kata: -Bocsánat, Szabad?, Ne haragudj.
-Pie On Ear. Áhhh. Isten. Ez a hang!!
-fő téma? SZEX! xD
-Büdös vagy! - *röhögés* pálinkát ittam *röhögés*=alvás.
Orsi: -Büdös a lábad! Büdös vagy, menjé fürdeni!!! :D
-Mit döglötök egésznap?:D
-Leszel a feleségem?
-Feltörte a papucs a lábad? -Igen- Kell sebtapasz?- Nemkösz. :D
Milán: Guility Parties-> 'Meleg van gyerünk ki. Kovbojok-> Ez szar. = "Gyerünk Inni!" :D

Abasár, szülinap, ivászat, másnap

2009-07-04T16:20:00.000+02:00

Nos úgy gondolom hogy egy nemolyanrégi eseményt (cirka egy hónapja volt kb) le is vések nektek.

Június hónap, ugye még javában suli. Elméletileg (ha jól emlékszem) 12-ig jártunk, de nekem már 5.-én kezdődött a nyár. Jún. 05- 06-> Abasár, Motoros Találkozó. Hát alap hogy megyünk, mivel nekem 06-án van a szülinapom, megünnepeljük,nah meg voltak zenekarok akik érdekeltek. 5-én (péntek) elég bulis egy nap volt, kezdem ott, hogy volt 3 órám, hazadzsaffítottam Padtárssal (Rita), megismertem az Ájri Maffiát, elkészültünk, felszedtük Diót meg Kaccantást aztán húztuk a belünket sátorral meg piával felpakolva 2 faluval arrébb. Sátor fel, pia bekever, Inline With (kibaszott jól nyomták) aztán vedelés. Egy részeg faszi odajön hozzám ezzel a szöveggel: Szia! miújság? Van barátod? -Nincs. -És akarsz egyet? Mondom nem kösz, ránéztem segélykérően nővéremre, kiböktem h ő a tesóm, vigyázzon vele, ő meg ránézett Milánkára... Nah és itt lett Milcsibácsi a bátyjánk xD Aztán ment a kalap próbálgatás, egy-két ismerős számra tombolás, Milánsapkadobálás-betonnyalás-kézmosás-aztán jött a korsó víz a fejemre. Később Factorial-X (az énekesük egy félisten :P) aztán jött az Evil Devils. Elugráltam én ott részegen, beálltam pogózni a pankokhoz, élveztem. Semmi alvás, reggel hazajöttünk, meguntuk.

Pár kép Abasárról =)

Kalapos tökmag.

Milán képes volt lealacsonyodni az én magassági szintemre. Kösszenytű. :D

Nővéremmel Factorial-X közben. Eme kép akkor készült, miután megkaptam a korsó vizemet a fejemre, és utána Dióval széttáncoltuk/ugráltuk/ordítottuk/tomboltuk/bulzituk a fejünket. =)

Szombat
Nahát, hatodikhó hatodika, Vikike (ez én lennék) szülinapja... Hát nincs kedvünk visszamenni abasárra, akkor ünneplünk itthon. Kimentünk drága Kaccantásommal a mi hőn szeretett domoszlói zépénkbe (alias Drink Bár) és rátöltöttünk de k*urvaszépen az előző estéről maradt másnaposságra. xD Természetesen aludni nem volt időnk, mert 'minek azt?' címszó alatt találtunk más elfoglaltságot. Vodka, Pálesz, VBK, Sör, meg mittudomén mit ittunk össze. Jó volt egynek. Este még megkaptam hogy jó a seggem meg hogy most kivételesen úgy nézek ki mint egy lány. :D Éshogy jóláll. (Persze mert most nem szakadtgatya és kifakultródospóló volt rajtam és nem úgy néztem ki mint egy csöves.:D) Mondomkösz.:D

Vasárnap
Szintén Drink, szintén Kaccantásommal. Nemtudom hanyadnaposnak éreztem már magam, de mivel hétvége van és hát tegnap volt a születésnapom igyunk már, hiszen 3-4 napból áll nálam egy hétvége. Vasárnap-vodka-bor. Jól éreztem magam itt is, valamikor hajnalba hazaestem. Csak egy bibi volt a dologban. Másnap hétfő, és nekem még suli. Első óráról természetesen lekéstem, mivel elaludtam. Bemászok suliba, sztem amúgy biztos megijedhettek tőlem páran olyan fejjel, de nemgáz. De a lényeg hogy bementem és kibírtam :P xD

Nah ennyit nálunk egy szülinapozásról ;)

Csak úgy halkan megjegyzem, hogy július 06-án van egy évfordulós bulink Kaccával. Amit meg szoktunk ünnepelni. Szóval... Lehet hogy a köv. bejegyzés már az lesz?!?:D

A nagy Start...

2009-07-04T16:17:00.000+02:00

Nos, Hell&Heaven Emberek!
Itt szürcsölgetem a fini kakaómat, és arra jutottam, hogy ha már olyan sok hülyének van blogja legyen nekem is. x) Most egyel több vagy kevesebb hülye a neten, szerintem az már nemszámít. xD Egyrészt jó unaloműzőnek, másrészt lehet majd rajtam/rajtunk röhögni. Kicsiny kis életem nagy pillanatait próbálom lepötyögni ide, (időmtől függően :D) hogy milyen is lehet egy buli ahol ottvagyok. Pontosítok: Hogy nekem milyen az a buli. xD Nah bejegyzés hamarosan, see you soon. ^^