"A sport pokol... A sport mennyország..."
Fárasztó, küzdő, fájó, elkeserítő, siratós, kemény, szenvedtető.
Örömteli, boldog, játék, csapat, nevetés, adrenalinfelpumpáló, élvezetes, gyors, izgalmas, győztes vagy vesztes.
Elsőként ezek a szavak jutottak eszembe. A világ legjobb sportja, de néha a legrosszabb is.
Imádom. Felszabadít. Boldoggá tesz, de van amikor lehangol. Elfáraszt,de sokszor felpörgök tőle. Csapat? Szeretem őket. Leadhatom a felesleges mérgem, energiám. Szabaddá tesz. És még ezer okot tudnék felsorolni.
Enélkül valahogy (megint) üres lenne az életem. Örülök, hogy újrakezdtem, és mostmár nem is hagyom abba amíg nem muszály. Végre van egy biztos és értelmes pont az életemben, amire aztmondom, hogy: Igen, ezt SZERETEM, igen, ezt AKAROM CSINÁLNI!!
Egy barátnőm szavaival a kézilabda hatása rám:
"Mióta újra játszol le vagy nyugodva. Kisimultál, és sokkal boldogabbnak tűnsz. Na meg az alakod öcsém... Hát...nagyon jól nézel ki mióta újra edzel." (L)
"A sport az élet. Életünk a sport." =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése