A vicces, már nem állok bosszút, nem veszek össze senkivel, de még csak nem is szólok vissza. Próbálok előre tekinteni egy új életbe, ami remélhetőleg nemsokára rám köszönt. Ha egyszer innen elkerülök, úgyse lesz semmi olyan mint régen.
Jó is volt régen, amikor még együtt volt az "ötös fogat", meg együtt volt az egész banda. Páran kiszakadtak, páran összevesztek, és ezért nincsenek már egybe, páran csak szimplán megelégelték a dolgokat.
Jó dolog a bizalom. És fontos is. Csak tudni kell megválogatni az embereket, és azt hogy kiben bízhatsz meg. Ugyanígy az embernek a barátait is meg kell válogatni. Ha már családot nem választhatsz, válassz jó barátokat. Akik egy életen át melletted állnak. Olyanokat, akik beállítanak hozzád amikor a padlón vagy, azzal a mondattal, hogy: " Hééé baszki, mi itt vagyunk veled, hoztunk egy üveg piát, nyugodj meg."
Rájöttem arra is, hogy mostanában nehezebben kommunikálok az emberekkel, mint régebben. Régen nem kellett 10 perc, hogy beilleszkedjek valahova, vagy jóba legyek valakivel. Most már nem is akarok csak úgy elfogadni akárkit. Sőt, elég sokszor már emberundorom van. Van hogy néha jobb egyedül. Vicces.
Az én drága kicsi problémamentes, barátokkal teli, vidám életem, ami úgy egybe volt hogy jobban nem is lehetett, most összeomlott. Most kezdhetem a romok eltakarítását.
Hát ennyi.
Ja, és rájöttem hogy nem akarok úgy meghalni, hogy nem értem el semmit. Valami nagyot akarok alkotni. Mást, többet és jobbat mint a többiek. Csak még meg kéne találnom, hogy vajon mi lehetne ez...
PS.: Valami megszűnt bennem, elpusztult rég, arcomon nem láthatod, de belül üvöltenék...
[...]Belül én már rég meghaltam, csak a maszkom él, belül én már rég meghaltam, egy maszk nevet feléd...
[...]Ilyenné tett ez a szemét élet , de a maszkom véd, bárcsak gyermek lennék , ártatlan lény.
Junkies- Maszk
Fotó:Barócsi Dia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése