Partytimeeeeeee

A nagy helyzet, hogy tegnap buliztunk... Kurvanagyot, kurvasokáig. Olyan 4 körül estem haza hajnalba.
Az egész úgy indult, hogy Kaccanattal kettesben üldögéltünk a zépébe, alapoztunk egy cseppet. Aztán jött a teló, hogy menjünk bulizni. Mi mentünk. Spontán jött, nem volt betervezve. De hova is érkeztünk? Az ifiházban farsangi buli volt. Megérkeztünk, aztán Sancho rögtön halálra is ijesztett a vámpír jelmezével, Bú/Bán és Normanon pislogtunk egy jót, Balázst megmosolyogtuk, bár kurvajó volt a Joker jelmeze. ;) Én magamnak öltöztem, meg Kacc is. Petyánál volt valami jóféle pálinka amit a képünkbe nyomott, utána jött Kölike a pálinkájával. Mikor az alkoholszintem már kissé megemelkedett, belecsöppentem egy beszélgetésbe Guby meg Kata között. Volt ott ordibálás, kiakadás, ujjal mutogatás, kitérés a válasz elől, tagadás, de megbeszéltük a dolgokat; aztán megjelentek Évikémék, Kata meg eltűnt. A hátralévő estében hülye voltam, égettem magam, ide-oda csapódtam, és még táncoltam is a fiúkkal. Én, táncolni? Húúú... Hát igen, ha már sok a pia, az ember mindenre képes. x)

Voltak filmszakadások, de a nagy rész a fejemben van. :D Jó volt a buli, ahhoz képest, hogy nem akartunk menni. Olyan emberekkel is beszélgettem, akikkel nagyrészt még köszönni se nagyon köszönünk. Évinek, Orsinak meg Normannak elsírtam az esti problémáim, aztán utána csak röhögtem rajta. Hát igen, eléggé érdekesre sikeredett a tegnap este, a nadrágom tiszta sár, a fejemre meg szerintem 6 kg sminket kell majd tennem, mivel este Katával Zépézünk. Már csak enni kéne valamit, mivel még nem volt gyomrom ahhoz hogy ma egyek. Remélem üres lesz a kocsma... O.o Holnap reggel érdekes lesz majd a buszhoz menni, dehát ez van. Minek iszik aki nem bírja, nemde?:D


Aztán rájöttem, hogy lehet hogy az a legjobb, ha néhány álom csak álom marad. Az életben nem minden úgy működik mint a filmekbe, pedig mennyire jó lenne. Néha az az érzésem, hogy valami thrillerben élek, aztán rájövök, hogy mégse, mert az már túl egyszerű lenne. Az életben nincs kifogás. Ha valamit eltolsz, az a te bajod, és ezeket a bakikat nem mindig lehet korrigálni.
Jó lenne, ha néha filmszerű lenne ez a szájbabaszott élet. Ha összeveszel valakivel jön és a nyakadba borul, ha részeg vagy, akkor az a sztori ami elkezdődik azon az estén folytatódni fog és jól végződni, és ha minden álmod, minden amit szeretnél valóra válna... Csak ez már túl egyszerű lenne... És, akkor lehet hogy nem is lenne miért élni...
Muszáj, hogy néha megtörj, hogy utána megint talpra tudj állni. Muszáj, hogy tudj bocsánatot kérni, hogy a hibáidat felvállald, és küzdj meg mindenért, ne csak úgy belehulljon az öledbe.

I never give up! =)